Napjainkban a biomassza a negyedik legfontosabb energiaforrás. A biológia eredetű biomassza egy részét nyerhetjük növényekből, ezért, hogy a zöld energia a jövőben átvehesse a fosszilis energiahordozók által biztosított energiát szükséges bizonyos mennyiségű biomassza, de az erre a célra termesztett növények nem szoríthatják ki a szántóföldekről az élelmezési szempontból fontos növényeket. Ereky Károly magyar mérnök nevéhez kapcsolódik a zöld fehérjemalom elvének kidolgozása. A fehérjemalom célja, hogy a növény teljes körűen felhasználhatóvá váljon és a fehérje veszteséget minimálisra lehessen csökkenteni, valamint a technológia során keletező melléktermékeket (rostfrakció, levélfehérje koncentrátum (LFK), növényi savó (barnalé), is gazdaságosan hasznosítani lehessen. A kutatásom célja, hogy a választott zöldség/élelmiszernövények (szója, karfiol és paprika) zöld biomasszájából a „zöld fehérjemalom” koncepció elvét követve frakciókat/szubproduktumokat állítsunk elő és vizsgáljuk azok biológiai értékét. Fizikai/biotechnológia módszerrel előállított levélfehérje koncentrátum és barnalevek fehérje tartalmát, fehérje expressziós mintázatát, aminosav mennyiségét/összetételét vizsgáltuk. Mérési eredményeink alapján javaslatot tettünk arra, hogy mely növényből származó biomassza, mely frakciója lehet alkalmas élelmezési szempontból, további termék illetve alapanyag előállításra.