A humán tőke továbbra is a legfontosabb erőforrása a vállalatoknak, viszont menedzselésük kevésbé egyszerű. A munkavállalók preferenciái évről-évre változnak, így a munkaadóknak oda kell figyelni, hogy a munkahelyi jóllétet befolyásoló tényezőket úgy alakítsák át, hogy azok megfeleljenek az átalakult munkavállalói elvárásoknak. A kutatás hozzájárul a munkavállalók fizikai, mentális és érzelmi állapotának javításához. Emellett segíthet az olyan intézkedések kidolgozásában, amelyek javítják a munkahelyi környezetet és a munka-magánélet egyensúlyát. A jóllét javítása a munkahelyeken hosszú távon csökkentheti a stresszből adódó egészségproblémákat, ami sok esetben az egészségügyi ellátórendszerek terhelését csökkenti. Kutatásom célja a legjelentősebb well-being elemek meghatározása, azokra ható egyéni jellemzők kiderítése. Ennek mentén végeztem szakirodalmi áttekintést, kérdőívezést és vezetői interjúkat. A kutatás során arra keresek választ, hogy a well-being elemei közül az elégedettséget és munka-magánélet egyensúlyát milyen tényezők befolyásolják szignifikánsan? Illetve mely szocio-demográfiai változók vannak hatással a válaszadók munkahelyi jóllét érzetére? Összegzésként megállapítható, hogy a vállalatoknak a jólléti gyakorlatok során kiemelkedő figyelmet kell szentelni a munkatársi kapcsolatokra és a fizetésre, melyeket befolyásol a nem, a végzettség, a beosztás és a munkavégzés jellege.