A munkám során feladatom volt C-2 és C-3 helyzetű szulfonátometil-csoportot tartalmazó glikozil-donor és -akceptor építőelemek előállítása a véralvadásgátló hatású idraparinux pentaszacharid új szulfonsav-mimetikumainak szintéziséhez. A kutatócsoportban korábban Wittig-reakcióval kialakított exo-metilén származékokat alkalmaztak szekunder helyzetű szulfonátometil-csoport kialakítására. A kísérlet során a szénhidrát exo-metilén csoportjára addícionáltak nátrium-hidrogén-szulfitot gyökös mechanizmus szerint. Az így kapott termékeket akceptorként alkalmazták oligoszacharidok szintézisében. A módszer hátránya, hogy a viszonylag sok lépésből áll, és a hozamok alacsonyak. A munkám során feladatom volt egy kevesebb lépésből álló és jobb hozamú útvonal kidolgozása. A reakció kulcslépése a szulfonátometil csoport bevitele, ennek a megvalósítására a Horner-Wadsworth-Emmons (HWE) reakciót alkalmaztam, a reakció körülményeit pedig optimáltam. Metil-(α)-D-manopiranozidból kiindulva előállítottam a megfelelően védett 2-ulóz származékot, majd ebből HWE reakcióban jó hozammal előállítottam a 2-dezoxi-2-C-etilszulfonátometilén vegyületet. A reakció (E)- és (Z)-izomerek elegyét adta, ezek szerkezetét NMR-mérések segítségével határoztam meg. A HWE-termékek telítését elvégeztem NaBH4 reagenssel és katalitikus hidrogénezéssel is, és megállapítottam, hogy mindkét izomerből a kívánt glüko-konfigurációjú vegyület képződik főtermékként. Az új szintézissel sikerült rövidebb úton, jobb hozammal előállítani a szulfonátometil-tartalmú akceptor célvegyületet. A Horner-Wadsworth-Emmons reakciót tioglikozidok ulóz származékain is alkalmaztam, glikozil-donor építőelemek előállítása céljából. C-3-as helyzetbe sikerült bevinnem szulfonátometilén csoportot, a termék NaBH4 reagenssel végrehajtott redukciója során főtermékként a nem kívánt allo-származék képződött. A megfelelő konfigurációjú származékok előállítására a kísérletek folyamatban vannak.