A házasság társadalmunk alapját és egyben „saját létének végokát” képző intézménye, olyan vitathatatlanul szövevényes jelensége, amely természetéből adódóan sokoldalú vizsgálódásnak biztosít terepet. Meglepetésre ad okot tehát, hogy annak ellenére, hogy a házasság köré a társadalmi öntudat ébredésének első jeleivel már formálódni kezdő védelmi erődrendszerben elsőként épült fel a büntetőjog bástyája, a büntetőjogi értékelés pedig még az intézmény idővel megszilárduló magánjogi jellege mellett is domináns maradt, a házasság büntetőjogi védelmének a külföldi irodalomban éppoly kevéssé akadt kutatója, mint a magyarban. Jelen értekezés célja ennek okán annak feltárása, hogy egy ilyen gazdag és kivételesen színes történeti múlttal, valamint számtalan téren értelmezhető beágyazottsággal rendelkező, mi több, európai uniós és nemzetközi jogi kihívásokkal is szembesülő intézményhez, amely ennyire érzékeny a társadalmi és kulturális változásokra, az emberi kapcsolatok átalakulására, hogyan képes viszonyulni a büntetőjog, amely „saját maga” is nagy horderejű változásokon ment – ahogyan megy jelenleg is – keresztül. Ennek vizsgálatában esszenciálisnak bizonyult a történeti fejlődés feldolgozása, ezen perspektívából vált ugyanis lehetővé, hogy azonosítsuk azon elemeket, amelyekre tekintettel meghatározható a büntetőjogi védelem dinamikája. Az értekezés Általános Részében felvázolt fejlődési ív feltárása eredményeképp vált világossá, hogy jelenkorunkat illetően a házasság büntetőjogi védelme lenyomatának felfestése érdekében a büntetőjognak az egyes határokkal való, aktuális viszonyát leginkább megtestesítő deliktumokat érdemes behatóbb vizsgálat alá vonnunk a Különös Rész keretében, választásunk pedig a kapcsolati erőszak, valamint a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményekre esett. Tettük ezt egyrészt annak szem előtt tartásával, hogy a büntetőjogot illetően más jogágak viszonylatában jóval erőteljesebb igényt azonosíthatunk a határok, korlátok megállapítása kérdésében, mi több, az ilyen értelemben saját magát is az egyes – mint a szankciókat, a kriminalizációt, illetve egyenesen a jogot magát is illető – határokkal való foglalatoskodás történetével jelöli ki jogágként. Miközben figyelemmel voltunk arra is, hogy egy fragmentált, mozaikokból álló és ebből következően, a felszínen maradó kép felfestése elkerülésének érdekében a vizsgált tényállások köre erős korlátozást igényel. A választott deliktumok kétségkívül merőben eltérő karakterrel bírnak, a kapcsolati erőszak törvényi tényállása a családon belüli erőszak jelenségének kezelésére hivatott, míg a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés deliktuma a migrációs vonatkozással bíró érdekkapcsolatok egyre újabb színekkel gyarapodó trendjére törekszik választ adni. Mégis összeköti őket, hogy rámutatnak a büntetőjog elé a házasság védelme tekintetében gördülő, új kihívásokra és egyben nem egy fejlődési folyamat végét, csupán annak egy újabb fejezetét képezik, ilyen módon a házasság büntetőjogi védelmének az újabb színeváltozásait testesítik meg. Marriage is the foundation of our society and the "final cause of its existence", an indisputably complex phenomenon which, by its very nature, lends itself to multi-faceted research. It is surprising, therefore, that even though the bastion of criminal law was the first to be built around marriage in the system of fortifications of protection that was already beginning to take shape with the first signs of the awakening of social self-consciousness and that the criminal law assessment remained dominant even with the private law nature of the institution consolidating over time, the protection of marriage in criminal law has been examined only by a few researchers in foreign and Hungarian legal literature as well. Hence, the purpose of the present dissertation is to explore how criminal law, which itself also has undergone and is still undergoing far-reaching changes, is capable of approaching an institution with such a rich and exceptionally diverse historical past, as well as with embeddedness in innumerable fields, and which institution is also facing European Union and international legal challenges, moreover, which is so sensitive to social and cultural changes and to the transformation of human relations. Historical development has proved to be essential to this analysis since it is from this perspective that it has been possible to identify the elements that determine the dynamics of criminal law protection. As a result of the exploration of the dynamics outlined in the General Part of the dissertation, it became clear that, in the Specific Part, in order to paint a picture of the criminal law protection of marriage in our time, it is worthwhile to examine in more detail the criminal offences that best embody the current relationship of criminal law with the certain boundaries and the choice fell on the criminal acts of intimate partner violence and abuse by establishing family relationships. By doing this, bear in mind that, criminal law has a much stronger claim to be identified with establishing limits and boundaries in relation to other branches of law. Moreover, it identifies itself as a branch of law in this sense by the history of dealing with certain boundaries, such as sanctions, criminalisation and even the law itself. While also bearing in mind that, in order to avoid painting a fragmented picture made up of mosaics and, consequently, a picture that remains on the surface, the range of facts examined needs to be severely restricted. The chosen criminal offences are undoubtedly of a very different nature: intimate partner violence is intended to address the phenomenon of domestic violence, while abuse by establishing family relationships is intended to respond to the increasingly diverse trend of relationships of convenience with a migratory dimension. What they have in common, however, is that they highlight the new challenges that criminal law faces in protecting marriage and do not represent the end of a development process but merely a new chapter in it, thus embodying the changing colours of criminal law protection of marriage.