A magyar mezőgazdaság legjelentősebb ágazata a gabonatermesztés, minek Magyarország éghajlati adottsága a legkedvezőbb. Az utóbbi évtizedekben részben a globális felmelegedés okozta klímaváltozás, részben a nemesítők által előállított rövid tenyészidejű hibridek lehetővé tették a kukorica termeszthetőségének tőlünk északibb területeken való termesztését is. Szoros szignifikáns összefüggés van a vetésidő és a termés, illetve a vetésidő és a betakarításkori szemnedvesség-tartalom között. Vannak jó csírázási hidegtűréssel rendelkező hibridek, melyeket az optimális vetésidő intervallumon belül akár 10-14 nappal is korábban vethetünk. Korábbi vetésidő esetén korábban következik be a fiziológiai érés, mely időponttól megkezdődik a szemnedvesség-tartalmának biológiai úton való leadása. A vetés időpontjának optimális megválasztásával a termésnövelés mellett akár 5-10%-kal is tudjuk csökkenteni a betakarításkori szemnedvesség-tartalmat, vagyis jelentősen csökkenthető a szárítási költség. Vizsgálataimat 2008-2010 között végeztem csernozjom talajon különböző tenyészidejű hibridekkel. 2008-ban 130,1 mm-el több, 2009-ben 263,5 mm-el kevesebb, 2010-ben 263,5 mm-el több csapadék hullott a kukorica tenyészidejében a 30 éves átlaghoz viszonyítva, ami a klímaváltozás miatti időjárási szélsőségek növekedését is jól bizonyítja. Az érés időszakában a vízleadás dinamikáját a vetésidő és az évjárat befolyásolja. A termésmaximum 2008-ban 13,1-13,5 t/ha, 2009-ben 11,0-11,9 t/ha, 2010-ben 14,7-16,0 t/ha volt, a betakarításkori szemnedvesség-tartalmak pedig 18,0-22,7%, 12,5-19,4% és 18,9-22,7%, vetésidőtől és évjárattól függően. A vetéstechnológiát is csak szigorúan hibridspecifikus módon szabad alkalmazni, mivel ez a termesztés hatékonyságával is szoros összefüggésben van. A kukorica vetésidő optimalizálása a termesztéstechnológia fontos része, és a hatékonyság növelésének egyik lehetősége.