A vetésidő hatása a különböző genetikai tulajdonságú kukorica hibridek termésére és betakarításkori szemnedvesség-tartalmára
| dc.contributor.advisor | Dr. Sárvári, Mihály | |
| dc.contributor.author | Bene, Enikő | |
| dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2011-11-21T11:08:55Z | |
| dc.date.available | 2011-11-21T11:08:55Z | |
| dc.date.created | 2011 | |
| dc.date.issued | 2011-11-21T11:08:55Z | |
| dc.description.abstract | A magyar mezőgazdaság legjelentősebb ágazata a gabonatermesztés, minek Magyarország éghajlati adottsága a legkedvezőbb. Az utóbbi évtizedekben részben a globális felmelegedés okozta klímaváltozás, részben a nemesítők által előállított rövid tenyészidejű hibridek lehetővé tették a kukorica termeszthetőségének tőlünk északibb területeken való termesztését is. Szoros szignifikáns összefüggés van a vetésidő és a termés, illetve a vetésidő és a betakarításkori szemnedvesség-tartalom között. Vannak jó csírázási hidegtűréssel rendelkező hibridek, melyeket az optimális vetésidő intervallumon belül akár 10-14 nappal is korábban vethetünk. Korábbi vetésidő esetén korábban következik be a fiziológiai érés, mely időponttól megkezdődik a szemnedvesség-tartalmának biológiai úton való leadása. A vetés időpontjának optimális megválasztásával a termésnövelés mellett akár 5-10%-kal is tudjuk csökkenteni a betakarításkori szemnedvesség-tartalmat, vagyis jelentősen csökkenthető a szárítási költség. Vizsgálataimat 2008-2010 között végeztem csernozjom talajon különböző tenyészidejű hibridekkel. 2008-ban 130,1 mm-el több, 2009-ben 263,5 mm-el kevesebb, 2010-ben 263,5 mm-el több csapadék hullott a kukorica tenyészidejében a 30 éves átlaghoz viszonyítva, ami a klímaváltozás miatti időjárási szélsőségek növekedését is jól bizonyítja. Az érés időszakában a vízleadás dinamikáját a vetésidő és az évjárat befolyásolja. A termésmaximum 2008-ban 13,1-13,5 t/ha, 2009-ben 11,0-11,9 t/ha, 2010-ben 14,7-16,0 t/ha volt, a betakarításkori szemnedvesség-tartalmak pedig 18,0-22,7%, 12,5-19,4% és 18,9-22,7%, vetésidőtől és évjárattól függően. A vetéstechnológiát is csak szigorúan hibridspecifikus módon szabad alkalmazni, mivel ez a termesztés hatékonyságával is szoros összefüggésben van. A kukorica vetésidő optimalizálása a termesztéstechnológia fontos része, és a hatékonyság növelésének egyik lehetősége. | hu_HU |
| dc.description.course | Agrármérnök | hu_HU |
| dc.description.degree | Msc | hu_HU |
| dc.format.extent | 64 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/118899 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | vetésidő | hu_HU |
| dc.subject | szemnedvesség-tartalom | hu_HU |
| dc.subject | biológiai alapok | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány | hu_HU |
| dc.title | A vetésidő hatása a különböző genetikai tulajdonságú kukorica hibridek termésére és betakarításkori szemnedvesség-tartalmára | hu_HU |