Szakdolgozatom célja megvizsgálni, hogy milyen lehetőséget nyújtanak a munkáltatók Magyarországon a munkavállalók számára, amelyek csökkenthetik a munkahelyi stressz mértékét. A szakdolgozatomban azt elemeztem, hogy milyen tréning és képzés alapú, illetve milyen nem tréning és képzés alapú lehetőségek állnak a munkavállalók rendelkezésére a munkahelyi egészségfejlesztés tekintetében. Ehhez ismertettem a mentálhigiéné fogalmát, kiemeltem az egészségfejlesztés és a stresszorok fogalmát, különös tekintettel a munkahelyi stresszorok típusaira. Ismertettem a kiégés, illetve a prevenció és intervenció fogalmát, a pontos értelmezés érdekében. A fogalmi hátteren kívül a hazai és nemzetközi szakirodalom meghatározó szempontjainak áttekintését is fontosnak tartottam. Ezután saját kutatásom folyamatát és eredményeit mutattam be. Ennek középpontjában az állt, hogy mennyire jellemző, hogy Magyarországon a munkáltatók biztosítanak stresszkezelési módszereket a munkavállalóknak, és ha igen, akkor ezek mennyire hatékonyak – hosszú- és rövidtávon egyaránt. A kérdőívet online formában töltötték ki, összesen 137 személy. A kutatás célja az volt, hogy választ kapjak a kutatási kérdéseimre, amelyek az alábbiak voltak. Vizsgáltam, hogy milyen lehetőségeket nyújtanak a munkahelyek a dolgozóknak az egészségük fejlesztésére és a stresszintjük csökkentésére. Továbbá, hogy milyen típusú képzések a leghatékonyabbak a dolgozók stresszkezelési képességeinek javítására, és ezek közül melyek azok, amelyek hosszútávon fejtik ki hatásukat, és melyek azok, amelyek pillanatnyi felszabadulást nyújtanak. Egyértelművé vált számomra, hogy a munkáltatók nem nyújtanak kellő mennyiségű lehetőséget a munkavállalóknak a tréning és képzés alapú stresszkezelésre, azonban a válaszadók nagyobb részének biztosít a munkahelye nem tréning és képzés alapú mentálhigiénés módszereket. A kérdőív elemzése során azt tapasztaltam, hogy a munkahelyi stressz kezelésére a csapatépítő tréning bizonyul a leghatékonyabbnak, illetve ez a munkahelyek által leggyakrabban biztosított módszer. Hosszútávon a kommunikációs tréning bizonyult a leghasznosabbnak, rövidtávon pedig a konfliktuskezelő tréning, amelynek lehetséges okait a kutatás eredményeinek értékelése során kifejtek.