Hazai zöldségtermesztés alakulása a 2016-2020 közötti vetőmagforgalom függvényében

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A zöldségtermesztés volumene az elmúlt évtizedekben a világ számos országában jelentősen növekedett, ezáltal a zöldségek nemzetközi kereskedelme is bővült, valamint egyre több ország jelenik meg a zöldségpiacon termékeivel. Az Európai Unióban a zöldségágazat a teljes mezőgazdasági kibocsájtás 10%-át adja. Az ágazat a elsősorban a déli tagállamokban (Görögország, Spanyolország, Olaszország)jelentős, amelyek teljes mezőgazdasági termelése egyharmad, illetve egynegyed része ezen ágazatból származik. Magyarországon a zöldségágazat a mezőgazdaság és a kertészet egyik legfejlődőképesebb része. Előnye, hogy a termelés szerkezetét és az előállított termékek mennyiségét a más kertészeti ágazatokhoz képest könnyebben tudja változtatni. A piacon tapasztalható nagymértékű alkalmazkodó képességével hosszútávú jövőt jelenthet a vidéki lakosság számára. Sajátossága az ágazatnak, hogy kis területen nagy értéket állít elő. 70-100 ezer családnak számára megélhetési forrást nyújt, magas kézimunkaigényessége miatt. Legjelentősebb zöldségeink a csemegekukorica, zöldborsó és a görögdinnye. Vetésterületünk 70%-án ezeket a növényeket termesszük. A csemegekukorica termőterülete Európában nálunk a legnagyobb, ez 6%-ot jelent a világ terméséből. A zöldségfélék hazai hozama az EU átlag felé tart.

Leírás
Kulcsszavak
paradicsom, paprika, görögdinnye, sárgadinnye, borsó, csemegekukorica, uborka, cékla, sárgarépa, gumós zeller, káposztafélék, vetőmag, termőterület, zöldség, kertészet
Forrás