Az Európai Uniós tagság következményei a magyar gazdaság cukorrépa termelési szektorában
dc.contributor.advisor | Nagy, Géza | |
dc.contributor.author | Nagy, Csilla | |
dc.contributor.department | DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2011-12-05T11:45:38Z | |
dc.date.available | 2011-12-05T11:45:38Z | |
dc.date.created | 2011 | |
dc.date.issued | 2011-12-05T11:45:38Z | |
dc.description.abstract | A WTO/GATT sérelmezette az EU protekcionista cukorpolitikáját, ami egy rendkívül leszabályozott, garanciákkal védett kvótarendszeren alapul,hogy megvédjék a belső piacokat. Forrását tekintve a cukorrezsim önfinanszírozó, azonban a nemzetközi érdekeknek nem felelt meg. Az Unió jelentős túltermelő volt,17-18 millió tonna cukrot állított elő éves szinten 2006 előtt, amely közel 6 millió tonna cukorfelesleget jelentett évente, amit az alacsonyabb világpiaci árak miatt csak exporttámogatásokkal lehetett értékesíteni. A cukorrezsim lefaragásának legfőbb célja az volt, hogy egy közel egyensúlyi ár alakuljon ki a világpiacokon, ezzel megteremtve az Unióban előállított cukor versenyképességét. A reform következtében pozitív szelekció indult meg a cukortermelő országok és gyárak között. Több ország üzemei is teljesen visszaadták a kvótájukat a kompenzációért cserébe, ezzel az adott országban teljesen megszűnt a cukor előállítás, így például Írországban is. A cukorpolitika átalakítása során kompenzációval kívánták ösztönözni a termelőket is, hogy visszaadják a szállítási jogukat. Hazánkban a felkínált kompenzáció elég vonzó volt a hazai termelők döntő részének, hogy a magyarországi viszonyok között versenyképesen előállítható más szántóföldi kultúrákra térjenek át a cukorrépa termelés helyett, amely az alacsony árak miatt jelentősen veszített jövedelmezőségéből. Hazánkban 2008-ra a kaposvári maradt az egyedüli a csatlakozás utáni öt, külföldi érdekeltségbe tartozó cukorgyár közül, ami napjainkban is működik, sőt folyamatosan fejlesztik, korszerűsítik. A gyárbezárások jelentős gondokat idéztek elő a vidéki területeken. Ezek kompenzálására munkahelyteremtő, életminőség javító intézkedéseket hozott az Európai Unió, melyekhez pályázati rendszerben lehetett hozzájutni a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében. | hu_HU |
dc.description.course | Vidékfejlesztési agrármérnöki MSc | hu_HU |
dc.description.degree | Msc | hu_HU |
dc.format.extent | 56 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/119593 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | cukor | hu_HU |
dc.subject | Európai Unió | hu_HU |
dc.subject | reform | hu_HU |
dc.subject | diverzifikáció | hu_HU |
dc.subject | Magyarország | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Vidékfejlesztés | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Közgazdaságtudomány::Világgazdaság | hu_HU |
dc.title | Az Európai Uniós tagság következményei a magyar gazdaság cukorrépa termelési szektorában | hu_HU |
dc.title.translated | EU Membership Consequences in the Hungarian Sugar Beet Industry | hu_HU |