Szakesztétikai művek

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorSzerdahely , György Alajos
dc.contributor.compilerBalogh, Piroska
dc.contributor.editorDebreczeni, Attila
dc.contributor.editorFazakas, Gergely Tamás
dc.contributor.permittedbyFórizs, Gergely
dc.date.accessioned2025-05-09T12:45:58Z
dc.date.available2025-05-09T12:45:58Z
dc.date.issued2025-04-30
dc.description.abstractSzerdahely György Alajos (1740—1808), Magyarország első esztétikaprofesszora latin nyelvű műveivel megalapozta a hazai esztétikai gondolkodást. Jelen kötet az Aesthetica (1778) 2012-es kritikai kiadásának folytatásaként Szerdahely poétikával, narratív és drámai költészettel foglalkozó írásait, valamint egyetemi vizsgatételeit tartalmazza magyar fordításban, kiterjedt kritikai kommentárokkal és a magyar egyetemi esztétika első százötven évét bemutató kísérőtanulmánnyal. A fordítás során kiemelt figyelmet kapott a filozófiai és esztétikai terminológia pontos és a mai olvasó számára is jelentésteli visszaadása, valamint Szerdahely sajátos hivatkozási rendszerének feltárása. A kiadás egyedi, hibrid kommentárrendszert alkalmaz, amely megkönnyíti a szerző gondolatmenetének és kulturális utalásrendszerének értelmezését. A kötet számos tudományterület számára kínál értékes forrást. Az esztétikatörténet és irodalomtudomány mellett betekintést nyújt a 18. századi magyar líra, dráma és epika — különösen a regény — műfajtörténetébe. Művészettörténeti szempontból fontos adalékokat nyújt a korszak zenetörténetéhez, különösen az opera műfajához, valamint a képzőművészet és kertművészet esztétikai összefüggéseihez. Mivel a korabeli esztétika tágabb episztemológiai alapokra épült, a szövegek filozófia- és pszichológiatörténeti szempontból is jelentősek. Szerdahely művei mind a 18. századi Habsburg oktatáspolitika tükrében, mind pedig tágabb nemzetközi kontextusban is figyelemre méltók, beágyazottságok cseh, osztrák, német, valamint itáliai, francia és angol esztétikai diskurzusok irányában is kimutatható.
dc.description.tableofcontentsSzerdahely György Alajos szakesztétikai művei .....11 1. Szerdahely György Alajos: Általános költészettan az esztétika, vagyis a jó ízlés tudománya szerint rendszerezve, szerzője Szerdahely György Alajos, a széptudományok és a filozófia doktora, a Budai Királyi Tudományegyetem rendes professzora, Esztergom főegyházmegyei pap ..... 13 Bevezetés ..... 14 Első könyv. A költészet értékéről ..... 16 Első fejezet. A költészet régiségéről ..... 16 Második fejezet. A költészet eredetéről ..... 22 Harmadik fejezet. A költészet hasznáról ..... 25 Negyedik fejezet. A költészet értékéről és becséről ..... 35 Második könyv. A költészet természetéről ..... 51 Bevezetés ..... 51 Első fejezet. A költészet anyagáról ..... 52 Második fejezet. A költészet formájáról ..... 60 Első alfejezet. A fabuláról ..... 60 I. A cselekedetek és események elbeszélése ..... 61 II. Pictura, azaz az egyidőben egymás mellett létező dolgok leírása ..... 65 III. Fordulat, azaz a körülmények és a forma megváltozása ..... 69 IV. Felismerés ..... 74 V. Epizódok, vagy bevezetés, vagy kitérő ..... 76 VI. Deus ex machina ..... 84 VII. Szokások, erkölcsök ..... 82 VIII. Szónoklatok ..... 87 IX. Szentenciák, mondások ..... 89 Második rész. A dikcióról ..... 91 I. Jelzők ..... 94 II. Szóképek ..... 95 III. Alakzat ..... 97 IV. Harmónia ..... 98 Harmadik fejezet. A költészet feladatáról és céljáról ..... 103 Harmadik könyv. A költő adottságairól és karakteréről ..... 110 Egyetlen fejezet ..... 110 Első alfejezet. Nagy és tökéletes elme ..... 112 Második alfejezet. Gyors és éles szellemi tehetség ..... 115 Harmadik alfejezet. Költői elragadtatás ..... 118 Negyedik alfejezet. Gyors, élénk és gazdag fantázia ..... 121 Ötödik alfejezet. Könnyed költői véna ..... 126 Hatodik alfejezet. A jó ízlés ..... 126 2. Szerdahely György Alajos: Az elbeszélő költészet tana az esztétika, azaz a jóízlés tudománya szerint megalkotva Szerdahely György Alajos által, akik a szabad művészetek és a filozófia doktora és az esztétika rendes professzora a Budai Királyi Egyetemen, Esztergom főegyházmegyéből ..... 133 Bevezetés ..... 134 Első könyv. Az ezópuszi költészetről .....136 Első fejezet. Mi is az ezópuszi költészet, azaz a fabula? Milyen típusai vannak? Milyen ízlésbeli előírásai? ..... 136 Második fejezet. Mi az ezópuszi fabula haszna, és hogyan éljünk vele? ..... 143 Harmadik fejezet. Mi az eredete az ezópuszi meséknek? ..... 149 Negyedik fejezet. Milyen előadásmód illik az ezópuszi meséhez? ..... 150 Ötödik fejezet. Kik a meseírók? ..... 150 Rómaiak és itáliaiak ..... 154 Franciák ..... 156 Angolok ..... 157 Németek ..... 158 Második könyv. A regényköltészetről ..... 160 Első fejezet. Bemutatásra kerül a regényköltészet, annak eredete és elnevezése ..... 160 Második fejezet. A regényeknek vannak ellenzői és pártfogói. Mi az ő céljuk és szándékuk? ..... 169 Harmadik fejezet. Melyek a regényírás és regényolvasás szabályai? ..... 173 Negyedik fejezet. Kik a regényírók? ..... 179 Görögök ..... 181 Latinok ..... 188 Franciák ..... 191 Spanyolok ..... 194 Angolok ..... 195 Itáliaiak ..... 197 Németek ..... 198 Magyarok ..... 200 Harmadik könyv. Az eposzköltészetről ..... 202 Bevezetés ..... 202 Első fejezet. A hősi eposz természete ..... 202 Második fejezet. A hősi eposz anyagáról ..... 204 Harmadik fejezet. A hősi eposzi költemény sajátságairól ..... 211 Negyedik fejezet. A részek elrendezéséről és sorrendjéről ..... 214 Ötödik fejezet. A hősköltemények költői és az ő műveik ..... 219 Görögök ..... 220 Az ókori római és latin költők ..... 227 Kelták ..... 235 Itáliaiak ..... 236 Spanyolok és portugálok ..... 241 Angolok ..... 244 Franciák ..... 245 Németek ..... 248 Egyebek ..... 249 Hatodik fejezet. a komikus eposzról ..... 250 Hetedik fejezet. kik a komikus eposzköltők? ..... 252 Itáliaiak ..... 252 Spanyolok ..... 255 Angolok ..... 256 Franciák ..... 257 Németek ..... 258 Negyedik könyv. A rusztikus költészetről ..... 260 EIső fejezet ..... 260 Második fejezet. A rusztikus költészet tárgyáról és szerkezetéről ..... 263 Harmadik fejezet. A rusztikus költészet dikciójáról ..... 265 Negyedik fejezet. A rusztikus költészet eredetéről ..... 268 Ötödik fejezet. A rusztikus költők képei ..... 270 Héberek ..... 270 Görögök ..... 272 Rómaiak ..... 275 Itáliaiak ..... 277 Spanyolok ..... 279 Angolok ..... 280 Franciák ..... 281 Németek és mások ..... 282 3. Szerdahely György Alajos: A drámai költészet tana az esztétika, vagyis a jó ízlés tudománya szerint rendszerezve, szerzője Szerdahely György Alajos, a széptudományok és a filozófia doktora, a Budai királyi Tudományegyetem rendes professzora, Esztergom főegyházmegyei pap ..... 285 EIső könyv. A drámai költészetről általában ..... 287 EIső fejezet. melyben kifejtésre kerül, mi a dráma és a drámai költészet; és megmutattatik, hogy az emberek természetükből fakadóan mennyire igénylik és vonzódnak hozzá ..... 287 Második fejezet. A drámai költészet morális természetéről. vádoljuk és ajánljuk a színházat, majd ítéletet mondunk ..... 293 Harmadik fejezet. A dráma anyagáról. Kijelöltetnek a dráma anyagának, avagy tárgyának sajátságai ..... 305 EIső alfejezet. A dráma anyaga legyen valós vagy valószínű ..... 306 Második alfejezet. A dráma anyaga legyen egységes a cselekmény, az idő és a hely szempontjából ..... 309 Harmadik alfejezet. A dráma anyaga alkalmazkodjék a nézőkhöz ..... 319 Negyedik fejezet. a dráma formájáról, avagy szerkezetéről ..... 322 Első alfejezet. A dráma felvonásairól és színeiről ..... 323 Második alfejezet. A dráma nyelvéről ..... 330 Harmadik alfejezet. A dráma színpadi apparátusáról ..... 334 Második könyv. A tragédiáról ..... 337 EIső fejezet. A tragédia elnevezéséről és eredetéről ..... 337 Második fejezet. A mi tragédiánkról, annak sajátságairól és természetéről ..... 340 EIső alfejezet. A tragikus cselekmény legyen súlyos és nagyszerű ..... 341 Második alfejezet. A tragikai cselekmény legyen bonyodalmas és gyászos ..... 346 Harmadik alfejezet. A tragikai cselekmény keltsen együttérzést és félelmet ..... 349 Harmadik fejezet. Az ókori görögök és rómaiak tragédiájáról ..... 355 EIső alfejezet. A görög tragédia ..... 355 Második alfejezet. A római tragédia ..... 366 Negyedik fejezet. Az új tragédia ..... 368 Itáliaiakról ..... 369 A spanyol tragédia ..... 374 A portugálok ..... 376 Az angolok ..... 377 A franciák ..... 380 A németek ...... 383 Harmadik könyv. A komédiáról ..... 387 EIső fejezet. A komédia eredetéről és elnevezéséről ..... 387 Második fejezet. A komédia természetéről ..... 388 Harmadik fejezet. A komédia sajátszerű tulajdonságairól ..... 390 Negyedik fejezet. A komédia és a tragédia közötti különbségről ..... 395 Ötödik fejezet. A görögök komédiájáról ..... 397 Hatodik fejezet. A rómaiak komédiájáról ..... 402 Hetedik fejezet. A görögök és rómaiak komédiái nem érték el a tökéletességet. Mí okból? ..... 413 Nyolcadik fejezet. Az új komédiáról ..... 416 Az itáliaiaknál ..... 416 Spanyolok ..... 419 Angolok ..... 422 Franciák ..... 423 Németek ..... 425 Kilencedik fejezet. A komédia különféle elnevezéseiről ..... 427 Negyedik könyv. A zenei drámáról ..... 429 Első fejezet. Mí a zenei dráma? Mí az eredete, és milyen típusai vannak? ..... 429 Második fejezet. A zenei drámák összeállítása elhibázott. De akkor miért tetszik? ..... 432 Harmadik fejezet. milyen módon lehet megjavítani a zenei drámát, és a jóízléshez idomítani? ..... 436 Negyedik fejezet. kik a zenei dráma kiemelkedő alkotói? ..... 441 4. Szerdahely György Alajos: Nyilvános vizsga tézisei az esztétika, azaz a tudományokra és a szépművészetekre vonatkozó jóízlés tudományából, melyet a kiváló Szerdahely György, a szabad művészetek és a filozófia doktora, az esztétika és a gyakorlati retorika rendes királyi professzora előadásai alapján nemes és tudós Fekete Imre, a szépirodalom másodéves hallgatója 1776 augusztus 15-én kísérelt meg ..... 445 Az általános esztétikáról ..... 445 A szakesztétikáról ..... 448 Költészet ..... 448 Ékesszólás ..... 453 A festészet és a metszetkészítés ..... 455 Szobrászat és domborművészet ..... 456 Építészet ..... 458 Zene és táncművészet ..... 459 Kertkultúra ..... 460 TANULMÁNYOK ÉS MUTATÓK ..... 463 Szerdahely György Alajos szakesztétikai műveiről ..... 465 A perspektíva: a magyar egyetemi esztétika első százötven éve ..... 465 Az esztétika tanszék ..... 468 Az esztétika professzorai ..... 471 Szövegbázis ..... 475 Tudományszemlélet ..... 477 Teória és retorika ..... 481 Nyelv ..... 487 Oktatási módszerek ..... 492 Kortárs recepció ..... 495 Az auktor ..... 503 Értelmezési javaslatok: Szerdahely György Alajos esztétikaelméleti életművéről ..... 529 Szerdahely György Alajos esztétikai írásainak kohéziós szerkezete ..... 529 A fordításról ..... 549 A „vendégszeretet etikája” - az idegen narratíva befogadása a saját identitás textusai közé ..... 551 A „narratívák rugalmassága” - a múlt viszonylagossága ..... 552 A „narratívák pluralitása” - a múlt pluralitása ..... 553 A „múlt transzfigurációja” - a múlt eltemetett ígéreteinek újrafelfedezése ..... 554 A „megbocsájtás etikája” - fordítói empátia ..... 554 A szövegkiadásról ..... 555 Bibliográfia ..... 559 Névmutató ..... 575
dc.format.extentpage611
dc.identifier.isbn978-963-615-227-7
dc.identifier.isbn978-963-615-228-4 (pdf)
dc.identifier.issn1418-3242
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/389750
dc.language.isohu
dc.publisherDebreceni Egyetemi Kiadó - Debrecen University Press
dc.publisher.placeDebrecen
dc.relation.volume23
dc.subjectSzerdahely György Alajos
dc.subjectesztétika
dc.subjectszakesztétika
dc.subjectköltészet
dc.subjectfabula
dc.subjectdikció
dc.subjectelbeszélő költészet
dc.subjectezópuszi költészet
dc.subjectregényköltészet
dc.subjecteposzköltészet
dc.subjectrusztikus költészet
dc.subjectdrámai költészet
dc.subjecttragédia
dc.subjectkomédia
dc.subjectékesszólás
dc.subjectfestészet
dc.subjectmetszetkészítés
dc.subjectszobrászat
dc.subjectdomborművészet
dc.subjectépítészet
dc.subjectzene
dc.subjecttáncművészet
dc.subjectkertkultúra
dc.titleSzakesztétikai művek
dc.title.seriesCsokonai könyvtár. Források : (Régi kortársaink)
dc.title.subtitleSzerdahely György Alajos esztétikai írásai II.
dc.typeBook
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Szerdahely György Alajos_Szakesztétikai művek.pdf
Méret:
16.7 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.57 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Csokonai Könyvtár. Források