Szója és csillagfürt genotípusok fiziológiai összehasonlítás vízhiány alatt

Abstract

A fehérjenövények termesztése világszerte nagy jelentőségű, ugyanis a kenyérgabonák után a legnagyobb élelmezési szereppel rendelkeznek mind a takarmányozásban, mind pedig a humán élelmezésben. A fehérjenövények közül is a legnagyobb mennyiségben szóját alkalmazunk a takarmányozásban fehérje-pótlásra, magas, 36%-os fehérjetartalma és aminosav tartalmának kiváló összetétele miatt. A szója iránti kereslet a humán táplálkozásban is egyre növekvő tendenciát mutat. A csillagfürt ígéretes alternatívája lehet a szójának, ugyanis 30-45%-os fehérjetartalma a szójáét is felülmúlja, valamint aminosav összetételében hasonlóan kiemelkedő. Az édes csillagfürt genotípusok, melyek alkaloidtartalma rendkívül alacsony (0,004%), a takarmányozásban hőkezelés nélkül felhasználhatók. A humán táplálkozásban is kiválóan hasznosítható, ugyanis lisztje gluténmentes. A fentiek ellenére a csillagfürt jelentősége sem világszinten, sem hazánkban nem meghatározó. A szójával ellentétben, a csillagfürt fajok termesztéséhez Magyarország éghajlata és talajainak nagy része alkalmas, így a csillagfürt alternatíva lehet a hazánk és Európa fehérje önellátásának javítására.