A mohácsi éremleletek (I., II., Pécsi közi) és az azonos korú leletegyüttesek az 1526. évi események tükrében (1526. augusztus 29 – 1526. október 10)

Nagy, Balázs

A mohácsi éremleletek (I., II., Pécsi közi) és az azonos korú leletegyüttesek az 1526. évi események tükrében (1526. augusztus 29 – 1526. október 10)

dc.contributor.advisor	Kálnoki-Gyöngyössy , Márton
dc.contributor.author	Nagy, Balázs
dc.contributor.department	Történelem és néprajz doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Bölcsészettudományi Kar::Történelmi Intézet
dc.date.accessioned	2024-10-11T09:54:45Z
dc.date.available	2024-10-11T09:54:45Z
dc.date.created	2024
dc.date.defended	2024-10-25
dc.description.abstract	A doktori értekezés elsődleges célja a mohácsi éremegyüttesek (I., II. számú, illetve Pécsi közi) feldolgozása, s történeti kontextusának megismerése. Az alapadatok megszerzéséhez meg kellett határozni a mohácsi, Duna utcában 1969-ben, földmunkák közepette talált kétkorsónyi ezüstpénzt, valamint a Pécsi közben talált erszénylelet denárjait is. A mohácsi I. és II. számú éremleletek a késő középkor legjelentősebbjei közé sorolhatóak, melyek a Magyarország területéről valaha is előkerültek. A meghatározással egyidejűleg a pénzek egyenkénti leltári nyilvántartásba vételére is sor került, mely végeztével megállapítható, hogy az I. számú éremlelet 18.979, a II. számú pedig 25.102 denárból áll. A kétkorsónyi ezüstpénz a késő középkori Mohács város délnyugati feléből, a Szent Borbála-templomtól északnyugatra került elő. A Pécsi közi erszénylelet Móré Fülöp (1470/1475 k. – 1526. augusztus 29.) pécsi püspök udvarházától alig néhány száz méterre került elrejtésre. A veretek között leginkább 1467–1521 között kibocsátott magyar, és 1420 előtt kibocsátott aquileiai denárok találhatóak. A magyar denárok feldolgozása során 94 új típust, és 152 köriratváltozatot azonosítottam. A munka során több típus keltezését, finomkeltezését a rendelkezésemre álló új adatok alapján végeztem el. A két éremegyüttes (I., II. számú) pénztörténeti korszakok szerinti, verdehely és időbeli megoszlása is nagyon hasonló, amihez a Pécsi közi is nagyvonalakban igazodik. A leletegyüttesek gyakori szereplője az ezüstből készült hamisveretek is, melyeket véleményem szerint a nova moneta kibocsátása idején készítették. Ekkor ugyanis a forgalmi rézből készült denárokat leértékelték, s a kereslet az antiqua moneták irányába tolódott. Megállapítható minden 200–250. állami veretre jutott egy ezüstből készült hamisítvány, mely a törvényes 8 latos finomságtól nyilván alább maradt. Bár az évszámos veretek alapján a mohácsi éremegyüttes záródása korainak tűnhet, az egyáltalán nem egyedi eset, amit az azonos záródási idővel rendelkező leletegyüttesek is igazolnak. Ezek az érem- és kincsleletek kincshorizontként értelmezhetőek, melyek elrejtését, földben maradását az 1526. augusztus 29-i mohácsi csatavesztést követő eseményekkel hozhatjuk összefüggésbe. Ezen leletcsoport jelenleg 38 érem- és kincsleletből áll, mely egy pillanatképet örökített meg az 1526. évi pénzforgalmi viszonyokról. Amennyiben ezt területileg kezdjük elemezni, úgy a pénzhasználatban feltűnő különbségek állapíthatók meg. A Dunántúlon leginkább az antiqua moneták jelenléte, az Alföldön viszont a nova monetáké dominált. A mohácsi éremegyüttesek nagy értékű éremleletek, melyek mellett még a szederkényit kell megemlíteni. E három leletegyüttest leginkább zsoldpénzként értelmezhetjük, melyből 628 lovas katona egy havi bérét lehetett volna fedezni. A doktori értekezésben olvasható numizmatikai kincshorizont azonosításával, a mohácsi csatavesztést követő hónapokat egy teljesen új aspektusból ismertettem. / The primary goal of the dissertation has been to evaluate the medieval coin assemblages known from Mohács and shed light on their historical context. The work started with primary data collection, i.e., identifying and describing the two potfuls of silver coins found during earthworks in Duna Street in Mohács in 1969 and the coins of a purse found in Pécsi Alley. The Mohács I and II coin hoards are amongst the most significant late medieval coin finds ever discovered in the territory of Hungary. Each coin was also inventoried and counted in one go with their description, revealing that Hoard I consists of 18,979, while Hoard II of 25,102 coins. Their findspots fell in the area of the late medieval town, in its southwestern corner, inside the moated settlement northwest of the Church of St. Barbara [Szent Borbála]. The findspot of the third coin assemblage, found in Pécsi Alley, was actually only a few hundred metres away from the courtyard of Fülöp Móré, Bishop of Pécs (around 1470/1475–29 August 1526). All three assemblages contain Hungarian denars issued between 1467 and 1521 and some Aquilean mints from before 1420. The processing of the Hungarian denars resulted in the identification of 94 new types with 152 legend variants, many of which were dated based on newly gained data. The composition of the two hoards is very similar in terms of monetary historical periods, place of minting, and chronological position, and the purse assemblage from Pécs Alley is generally akin to them. All studied assemblages contain fake silver coins, which, in my opinion, were minded at the time of the Nova Moneta monetary reform when the quality of official copper coins gradually decreased, pushing users' preference towards antique monetae. One of every 200 or 250 coins was a silver fake, the purity of which (obviously) fell short of the eight-lat (ca. four-ounce) standard specified by law. Albeit the closing date of the Mohács coin assemblages might seem too early, based on the dated coins they contain, they are not unique. The several analogies collected outlined a distinct find horizon comprising hoards and find assemblages interred or hidden in relation to the events following the defeat in the Battle of Mohács on 29 August 1526. Currently, this find horizon includes 38 find assemblages, providing research with a snapshot of the monetary circulation in 1526. The distribution analysis has revealed significant differences between Transdanubia, characterised mainly by the use of antique monetae, and the Great Hungarian Plain, where nova monetae were preferred. The Mohács I and II hoards represent exceptional value; of the known assemblages, only the hoard from Szederkény is similar to them. These three hoards can be best interpreted as mercenary money; each of them could cover the monthly pay of about 628 cavalrymen. Identifying the distinct numismatic find horizon has shed new light on the history of the months following the defeat suffered in the Battle of Mohács.
dc.format.extent	371
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/381028
dc.language.iso	hu
dc.subject	régészet, numizmatika, szfragisztika, heraldika, éremlelet, kincslelet, pénztörténet, gazdaságtörténet, kamaraispánok, numizmatikai statisztika, denár, batzen, aquileiai denár, Mohács, 1526. augusztus 29., kincshorizont, pénzforgalom, Alföld – Dunántúl, regionális különbségek, nova moneta (1521. szeptember 1 –1525. szeptember 1), pénzügyi válság, ezüstből készült hamis denárok, antiqua moneta (1525. szeptember 1 – 1526. augusztus 29), Mohács, zsoldpénz, hadtörténet, oszmán had hódítása (1526. augusztus 29 – 1526. október 10) / archaeology, numismatics, sfragistics, heraldry, coin hoard, treasure hoard, money history, economic history, chamberlains, numismatic statistics, denar, batzen, Aquileian denarius, Mohács, 29 August 1526., treasure horizon, money circulation, Hungarian Great Plain – Danube Region, regional differences nova moneta (1 September 1521 – 1 September 1525), financial crisis, fake denarii made of silver, antiqua moneta (1 September 1525 – 29 August 1526), Mohács, Mercenary money, military history, conquest of the Ottoman army (29 August 1526 – 10 October 1526)
dc.subject.discipline	Történelemtudományok
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	A mohácsi éremleletek (I., II., Pécsi közi) és az azonos korú leletegyüttesek az 1526. évi események tükrében (1526. augusztus 29 – 1526. október 10)
dc.title.translated	Coin assemblages from Mohács (I, II, and Pécs Alley) and coeval find assemblages in light of the events of the year 1526 (29 August–10 October)