Az értekezésem témájának kiválasztásában fontos előzmény 1994, amikor nemzetközi kapcsolatok szakon posztgraduális képzés keretén belül diplomamunkámat „Magyarország nemzetközi tudományos-kultúrális kapcsolatai gróf Klebelsberg Kunó tevékenysége tükrében (1921-1931)” címmel elkészítettem. A feldolgozás során kirajzolódott előttem a két világháború közötti Magyarország, megismertem a korszak két jelentős kultúrpolitikusát: gróf Klebelsberg Kunót és Hóman Bálintot. Szerteágazó tevékenységük közül a könyvtárügy helyzetére terelődött figyelmem, hisz napi oktató munkámban tapasztaltam azt, hogy a hazai szakirodalom kevésbé foglalkozott ebből a szempontból a korszakkal. A Klebelsberg és Hóman munkásságát kutató tanulmányokból hiányoznak a könyvtárpolitikai elgondolások és azok iskolai könyvtári hatásainak vizsgálata. A nagy népiskolaépítési akció mellett a népkönyvtárak újraszervezése a bőséges szakirodalmi anyagból megismerhető, de a középfokú iskolai könyvtárak állománygyarapítását szabályozó Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium előírásainak, jegyzékeinek helyi, konkrét könyvtárakat érintő vizsgálatai kimaradtak a kutatásokból. Érdeklődésem ezek után szűkebb lakóhelyem könyvtártörténete felé irányult. Ez az időszak egybeesett a megye könyvtárosaiban is megfogalmazódott szándékkal, miszerint el kell készíteni a megye könyvtártörténeti monográfiáját. A munka megkezdődött, s 2004. decemberében megjelent a „Fejezetek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye könyvtártörténetéből” 1. kötete. A különböző típusú könyvtárak történeti feldolgozása a következő kötet részeként 2005-ben fog megjelenni. A középfokú iskolai könyvtárakat bemutató fejezettel ehhez a munkához szeretnék jómagam is hozzájárulni. Disszertációmban arra kerestem a választ, hogy milyen lehetősége volt a két világháború közötti középfokú iskolai könyvtáraknak a műveltebb ifjúság nevelésére. A hazai és a külföldi kutatások egyaránt bizonyították, hogy a könyves környezet, a könyvtárak használata hatással van az emberek olvasási kultúrájának, műveltségének, ízlésének, politikai gondolkodásának, az életvitel magasabb fokának kialakításában. Különösen fontos a fejlődő, középiskolai korú tanulók kulturális igényszintjének formálása a megfelelő olvasmányokon keresztül, jó pedagógus segítségével. Kutatásom iránya ezért a középfokú iskolák könyvtárai, könyvtárosai és tanulói felé fordult. Kíváncsi voltam, hogy a korszak hivatalos kultúrpolitikai előírásai hogyan épültek be a mindennapi ifjúsági könyvtári állománygyarapítási munkába, milyen gyűjtemények álltak a tanárok és a diákok rendelkezésére. Érdekelt az is, hogy milyen könyveket, lexikonokat, oktatási segédkönyveket vásároltak, milyen szépirodalmi művek kerültek a polcokra? Tudtak-e időszaki kiadványokat beszerezni a könyvtárak, miket olvashattak ezek közül a korabeli tanárok és diákok? Kíváncsi voltam arra is, hogy volt-e igényes, szakmailag értékelhető könyvtárosi munka, megvalósult-e az állomány szakszerű feltárása, elhelyezése? Különösen érdekesnek találtam a könyvtárak támogatóinak körét, akik elősegítették a gazdagabb állomány kialakítását, a korszerűbb oktatási módszerek szakkönyveken keresztül történő terjesztését.