Az úrvacsora szerepe a református gyülekezetépítésben – különös tekintettel az egyetemista közösségekre
| dc.contributor.advisor | Gaál, Sándor | |
| dc.contributor.author | Czagány, Gábor | |
| dc.contributor.department | Hittudományok doktori iskola | hu |
| dc.contributor.submitterdep | Debreceni Református Kollégium -- | |
| dc.date.accessioned | 2012-01-13T08:12:02Z | |
| dc.date.available | 2012-01-13T08:12:02Z | |
| dc.date.created | 2011 | hu_HU |
| dc.date.defended | 2012-02-24 | |
| dc.description.abstract | Összefoglalás és következtetés Dolgozatunkban az úrvacsora ünneplésének gyülekezetépítésre gyakorolt hatását vizsgáltuk. E munka során különös figyelmet fordítottunk az ifjúsági közösségek úrvacsorai gyakorlatára, kiemelt gonddal tanulmányozva az egyetemi gyülekezeteket. Tézisünk szerint az úrvacsora rendszeres gyakorlása pozitív hatással van a gyülekezetek épülésére, amely sok tekintetben ellensúlyozhatja az egyházban és a közgondolkodásban is uralkodó nagyfokú individualizmust. Fő feladatunknak ezért annak elméleti és gyakorlati vizsgálatát tekintettük, hogy miként valósulhat e rendszeresebb és elmélyültebb úrvacsorai gyakorlat a Magyarországi Református Egyház egyetemi gyülekezeteiben. Vizsgálatunk során kiindulópontunk egy elvi és egy gyakorlati körkép volt. Először az egyén és a közösség viszonyrendszerének elméleti valamint történeti változását vizsgáltuk meg. Ennek kapcsán kirajzolódott előttünk egy történeti kép, amelyben a közösségi értékek folyamatos háttérbe szorulása mellett az egyén középpontba kerülésének folyamatát prognosztizálhattuk. E folyamaton belül láthattuk a Szentírás által körvonalazott társadalomképet, amely egyértelműen a közösségi értékeket helyezi a középpontba. A református gondolkodás szellemében egyházunknak ezért fontos feladata e közösségi ideál ismételt érvényesülésének elősegítése. Értekezésünk második fejezetében megállapítottuk, hogy ez a probléma nem csupán elméleti. Magyarország és különösképpen a magyarországi fiatalok különösen is érintettek az individuális hatások által. Világossá vált az is, hogy az individualizmus a magyar keresztyén fiatalok életében egyre inkább kiteljesedik, amelyből vizsgált célcsoportunk, az egyetemista korosztály sem kivétel. Ennek nyomán hangsúlyoztuk a Magyarországi Református Egyház egyetemisták felé végzett missziójának jelentőségét és mutattuk be röviden az e téren elért eredményeket. Továbblépve szűkebb vizsgálati területünk felé az úrvacsora alapvető jellegzetességeit érintettük, különös figyelmet fordítva a sákramentum közösségi dimenzióira. Ezt a vizsgálatot egy tágabb keretben végeztük el, rámutatva arra, hogy az úrvacsora közösséget építő lelkiségének előtérbe kerülése egy nagyobb folyamatnak, a spiritualitás világban tapasztalható általános felértékelődésének része. Ezt követően rajzoltunk meg három modellt, amelyeket a felhasznált szakirodalom terminológiáját használva „klasszikus református”, „protestáns-ökumenikus” és „evangelikál-karizmatikus” néven neveztünk meg. E három modell a protestantizmus három jellegzetes – az úrvacsora nem csak dogmatikai, hanem más gyakorlati teológiai jellegzetességeire is koncentráló – megközelítését írja le. A későbbiekben ezeket a modelleket többször használtuk még. A magyarországi úrvacsorai élet vizsgálatát a negyedik fejezetben végeztük el. Ezt a gyakorlati témát a református lelkiség és az úrvacsorai élet sajátosságainak általános bemutatásával vezettük be, kiemelve azt, hogy az elmúlt évtizedek magyar református teológiai irodalma milyen módon foglalkozott az úrvacsorai élet hiányosságainak kérdésével. A bevezetőt követően a magyar református gyülekezetek és egyetemi közösségek úrvacsorai életének felmérését, illetve ennek értékelését mutattuk be. Ez a vizsgálat a legtöbb esetben igazolta azoknak az úrvacsorai élettel kapcsolatos problémáknak a meglétét, amelyekre a teológiai irodalom felhívta figyelmet. Dolgozatunk utolsó szakaszában azt a kérdést tettük fel, hogy melyek azok az elvi és gyakorlati elemek az úrvacsora elméletében és gyakorlatában, amelynek kihangsúlyozásával egy a bibliai elveknek megfelelő, ugyanakkor a kor kihívásaira is választ adó istentiszteleti forma alakítható ki. Ennek során figyelembe vettük a biblikus, a rendszeres teológiai valamint a pasztorálpszichológiai alapelveket, majd pedig a protestantizmus úrvacsorai szemléletének három modelljét alkalmazva a gyakorlati változtatás lehetőségeit vettük sorra. Ugyanezen a módon vizsgáltuk az úrvacsora szerepét az egyetemi gyülekezetek életében. Alapul véve az életkori, valamint kulturális sajátosságokat, mint kihívásokat, olyan úrvacsorai formát körvonalaztunk, amely egyszerre marad hű a bibliai elvekhez, biztosítja az aktív részvételt és marad érthető a fiatalság számára. Ennek az úrvacsorai gyakorlatnak a bevezetéséhez és megalapozásához illusztrációként konkrét példákat is felhoztunk. A fejezet végére egy olyan úrvacsorai ünnep mechanizmusát vázoltuk fel, amely teljes körűen megnyitja a fiatal hívőket az Isten akaratának befogadására és szolgálatra indítja őket. Nem kérdés az, hogy az úrvacsora egy olyan ajándék, amely sokrétűen hozzájárul a hívő ember életéhez. Ahogyan felmérésünkből is világossá vált, sokak számára ad békességet vagy erősíti meg a bűnöktől való megtisztultság érzését. Jézus Krisztus – aki teljes váltságot nyújtott az ember számára – kétségen felül ezt is nyújtja számunkra az úrvacsora sákramentumában. Lényeges azonban újra kihangsúlyozni, hogy az úrvacsora ünnepe ennél gazdagabb jelentéstartalommal rendelkezik, és világos következményei vannak a közösség épülésére, egymással való megbékülésére, valamint a szolgálatra való készségére tekintettel. Ezeket az aspektusokat már erős bibliai megalapozottságuk okán sem szabad elfelejteni. Ezt a közösségépítő erőt egyértelműen hasznos a gyülekezetépítés szolgálatába állítani, amelynek teljes körű kidolgozása értékes teológiai kihívásokat tartogat magában. Dolgozatunkban kizárólag az egyetemi gyülekezetekre való tekintettel végeztük el ezt a munkát, megmutatva azt, hogy a megújított úrvacsora miként segítheti a gyülekezet belső kohéziójának erősödését. Igaz azonban az is, hogy az egyetemi gyülekezeteken és más egyetemistákkal foglalkozó ifjúsági csoportok keretében a jövő gyülekezeti tagjai találkoznak Krisztussal. Ezért valószínűsíthető, hogy e felnövekvő generáció tagjai az istentisztelet és az úrvacsora megújított személetének benyomásait magukkal viszik későbbi gyülekezetük életébe is. Így az úrvacsora megújított szemlélete hatással lehetne az egész istentiszteleti élet, valamint a református gyülekezetek építésének megújítására is. További reménység az, hogy ha az egyetemi gyülekezetek tagjai olyan úrvacsoraformával találkoznak, amely már nem csak az egyéni hitfejlődést szolgálja, hanem a közösségi formákat építi, az végső soron kihatással lesz az egész társadalom életére. Az individualista szemlélet előretörésének történelmi folyamatát a magyar társadalom is követi. Ennek egyik legfeltűnőbb következménye a fiatal korosztály vallásosságának visszaszorulása. Az egyház, amely az egyetemi gyülekezetek életre hívásával aktív választ kívánt és kíván megfogalmazni magyar ifjúság vallástól való eltávolodására, e kérdés alaposabb átgondolásával jobban kihasználhatja az úrvacsora ünnepében rejlő erőt. Bízunk benne, hogy dolgozatunk része lehet az úrvacsora szerepéről való párbeszéd kibontakozásának, és ezzel hozzájárul a gyülekezetépítés módszereinek gazdagításához. Summary of the Research How can we describe the connection between the Lord’ Supper and the process of community building in the Hungarian Reformed Church? Furthermore, how can we examine it in the life of university congregations? It is a difficult question, because in the ‘traditional’ Reformed worldview the Lord’s Supper relates to questions of individual devotion. In the Reformed tradition, especially in our Hungarian context, the Lord’s Supper is nothing else but a tool, which brings peace or the feeling of sinlessness in life of an individual believer. In our judgment, which is based on plenty of theological articles, this subjectivist focus is part neither of the original biblical teaching, nor the Protestant one. It is rather the effect of those changes which we can identify both in the European society and religion. This is why we start our investigation with the theoretical and historical analysis of the terms “individual” and “community”. While in biblical times and in the age of early Christianity the daily life used to be based on the values of “community”, later we can observe an individualist tendency, which is getting stronger and stronger. Throughout the ages of humanism and individualism, this tendency could be clearly followed to the present era of postmodernity. This line symbolizes the growing power of subjectivism which has an effect on Christian devotion, too. Since subjectivism is one of the most influential phenomena in everyday and religious life of university students, we pay a special attention to the reality of Hungarian individualism. As far as it is traceable, Hungary is one of the most individualist countries in the world. Additionally, indexes of individualism have increased in recent years. Contrarily, indicators of religious life among Hungarian youngsters show a significant decrease in churchgoing. In the third chapter, after a few necessary definitions, we demonstrate the close connection between the practice of the Lord’s Supper and the building of communities. In other words, we suggest that the practice of the Lord’s Supper creates living communities. However, the Lord’s Supper is practiced in the frame of many different cultural backgrounds and in wide range of forms. We highlight three models, namely “Classic-Reformed”, “Ecumenical-Protestant” and “Evangelical-Charismatic”. These three models demonstrate three different Christian worldviews and lifestyles, but at the same time based on the same biblical foundation. Each model has a strong point, which could be useful in a revised form of Lord’s Supper. The “Classic-Reformed” model helps remain in the clear ground of biblical teaching, the “Ecumenical-Protestant” model shows the colorfulness of Christian traditions, while the “Evangelical-Charismatic” points out to the necessity of contemporary language and music. Each of them will be helpful during the creation of a new contextualized model. In the next chapter we present the results of the survey which was recorded in six Reformed congregations and in five Hungarian university chaplaincies. Based on data of this survey we can learn about the ideas of the Hungarian Reformed believers and faithful university students have about the Lord’s Supper. As a result of this survey, we find out concrete information about the viewpoints of more than 200 persons. It also helps to understand the position of Lord’s Supper in examined context of the youth, which provide a good starting point to renew the practice of the Lord’s Supper in university congregations. As the aim of our research to make a practice oriented paper, which could serve as a direct aid in the course of building university communities, we was curious to know how the Lord’s Supper could help in strengthening young student communities. We can find theoretical background supporting the above in many theological articles, which deal with the problem of Lord’s Supper from a biblical, dogmatical and pastoral-psychological point of view. We can also invoke the experiences of ecumenical movement and contemporary music, in order to create a usable new model in youth mission. In our opinion, if the Lord’s Supper remains in biblical ground and if it preserves its various forms of Christian traditions along with a contemporary language and music, this service can serve the active developing of university congregations. | hu_HU |
| dc.format.extent | 172 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/120728 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | teológia | hu_HU |
| dc.subject | Theology | hu_HU |
| dc.subject.discipline | Hittudományok | hu |
| dc.subject.sciencefield | Hittudományok | hu |
| dc.title | Az úrvacsora szerepe a református gyülekezetépítésben – különös tekintettel az egyetemista közösségekre | hu_HU |
| dc.title.translated | “The Role of the Lord’s Supper in Building of Community in the Hungarian Reformed Church – with Special Regard to University Congregations” | hu_HU |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 4 (Összesen 4)
Nincs kép
- Név:
- Doktori Dolgozat Czagány Gábor.pdf
- Méret:
- 1.24 MB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
- Értekezés magyarul
Nincs kép
- Név:
- Tézisek magyarul.pdf
- Méret:
- 28.38 KB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
- Tézisek magyarul
Nincs kép
- Név:
- Tézisek angolul.pdf
- Méret:
- 22.91 KB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
- Tézisek angolul
Nincs kép
- Név:
- Tézisfüzet Czagány Gábor.pdf
- Méret:
- 135.84 KB
- Formátum:
- Adobe Portable Document Format
- Leírás:
- Tézifüzet