Vegyszeres kezelések eredményei az amerikai kukoricabogár lárvája ellen Hajdú-Bihar megyében
Vegyszeres kezelések eredményei az amerikai kukoricabogár lárvája ellen Hajdú-Bihar megyében
Dátum
2010-05-20T06:37:16Z
Szerzők
Seres, Emese
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Az amerikai kukoricabogár kártétele egyre nagyobb számban figyelhető meg, a
populáció növekedésével egyre nagyobb mértéket ölt, ami a monokultúrás kukoricatermesztő
térségekre különös veszélyt jelent a jövőt illetően.
Dolgozatomban az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte)
elterjedéséről, életmódjáról, kártételéről és az ellene való védekezésről, valamint a kártevő
előrejelzéséről adtam áttekintést. A védekezési eljárások közül sokféle létezik, de a
gyakorlatban teljesen le vannak korlátozva. Hazánkban kétféle védekezési mód elterjedt, a
talajfertőtlenítők, és a rovarölő csávázószerek (vetőmagra felvitt) használata. Kísérleteim
során fő cél volt a leghatékonyabb eljárás/eljárások kiválasztása.
Vizsgálataim során a FORCE 1,5 G teflutrin hatóanyagú talajfertőtlenítő szer több
dózisát (10, 12, 14 kg/ha) hasonlítottam össze. A talajfertőtlenítő mellett különböző
hatóanyagú rovarölő csávázószereket, így a CRUISER 600 FS (tiametoxam) és a PONCHO
PRO-t (klotianidin), illetve a tiametoxam hatóanyag kombinációját a teflutrinnal vizsgáltam.
Hajdú-Bihar megyében három helyen (Kaba, Létavértes, Debrecen-Határ út) végeztük
a kísérleteket, ahol a kukoricabogár lárvája által károsított gyökerek mértékét (IOWA skála),
illetve a megdőlt növények számát vizsgáltuk.
Megállapítható volt, hogy 2009-ben a rendkívül alacsony tavaszi csapadékmennyiség
hatására a kukorica állományok lassan fejlődtek a kelési periódusban, de ezt követően május
végétől nagyfokú gyökérregenerációt figyelhettünk meg a csapadékos időszakot követően.
Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy azon a területen, ahol a fertőzöttség
minimális volt, ott mind a talajfertőtlenítő, mind a rovarölő csávázószerek hatása maximális
védettséget eredményezett a növénydőléssel szemben. Azokon a területeken, ahol a
lárvafertőzöttség nagyobb mértékű volt, a talajfertőtlenítő mind kisebb, mind nagyobb
dózisban történő alkalmazása hatékonyabb volt a csávázószerekkel szemben
Leírás
Kulcsszavak
amerikai kukoricabogár, talajfertőtlenítő, csávázószer, gyökérkártétel, szárdőlés