Vegyszeres kezelések eredményei az amerikai kukoricabogár lárvája ellen Hajdú-Bihar megyében
dc.contributor.advisor | Bozsik, András | |
dc.contributor.author | Seres, Emese | |
dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2010-05-20T06:37:16Z | |
dc.date.available | 2010-05-20T06:37:16Z | |
dc.date.created | 2010 | |
dc.date.issued | 2010-05-20T06:37:16Z | |
dc.description.abstract | Az amerikai kukoricabogár kártétele egyre nagyobb számban figyelhető meg, a populáció növekedésével egyre nagyobb mértéket ölt, ami a monokultúrás kukoricatermesztő térségekre különös veszélyt jelent a jövőt illetően. Dolgozatomban az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera virgifera LeConte) elterjedéséről, életmódjáról, kártételéről és az ellene való védekezésről, valamint a kártevő előrejelzéséről adtam áttekintést. A védekezési eljárások közül sokféle létezik, de a gyakorlatban teljesen le vannak korlátozva. Hazánkban kétféle védekezési mód elterjedt, a talajfertőtlenítők, és a rovarölő csávázószerek (vetőmagra felvitt) használata. Kísérleteim során fő cél volt a leghatékonyabb eljárás/eljárások kiválasztása. Vizsgálataim során a FORCE 1,5 G teflutrin hatóanyagú talajfertőtlenítő szer több dózisát (10, 12, 14 kg/ha) hasonlítottam össze. A talajfertőtlenítő mellett különböző hatóanyagú rovarölő csávázószereket, így a CRUISER 600 FS (tiametoxam) és a PONCHO PRO-t (klotianidin), illetve a tiametoxam hatóanyag kombinációját a teflutrinnal vizsgáltam. Hajdú-Bihar megyében három helyen (Kaba, Létavértes, Debrecen-Határ út) végeztük a kísérleteket, ahol a kukoricabogár lárvája által károsított gyökerek mértékét (IOWA skála), illetve a megdőlt növények számát vizsgáltuk. Megállapítható volt, hogy 2009-ben a rendkívül alacsony tavaszi csapadékmennyiség hatására a kukorica állományok lassan fejlődtek a kelési periódusban, de ezt követően május végétől nagyfokú gyökérregenerációt figyelhettünk meg a csapadékos időszakot követően. Az eredmények alapján megállapítottuk, hogy azon a területen, ahol a fertőzöttség minimális volt, ott mind a talajfertőtlenítő, mind a rovarölő csávázószerek hatása maximális védettséget eredményezett a növénydőléssel szemben. Azokon a területeken, ahol a lárvafertőzöttség nagyobb mértékű volt, a talajfertőtlenítő mind kisebb, mind nagyobb dózisban történő alkalmazása hatékonyabb volt a csávázószerekkel szemben | hu_HU |
dc.description.course | Növényorvos | hu_HU |
dc.description.degree | Msc | hu_HU |
dc.format.extent | 53 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/96541 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.subject | amerikai kukoricabogár | hu_HU |
dc.subject | talajfertőtlenítő | hu_HU |
dc.subject | csávázószer | hu_HU |
dc.subject | gyökérkártétel | hu_HU |
dc.subject | szárdőlés | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növényvédelem | hu_HU |
dc.title | Vegyszeres kezelések eredményei az amerikai kukoricabogár lárvája ellen Hajdú-Bihar megyében | hu_HU |