Disszertációmban a feszültség-kapuzott kationcsatornák membrán-expresszióját vizsgáltam fiziológiás és patológiás állapotokban. A fiziológiás állapotot az egészséges, krónikus betegségben nem szenvedő alanyok B sejtjei, míg a patológiás állapotot GBM-es betegek mintái és az U-87 MG sejtvonal adták. A B sejteken elsőként térképeztük fel a feszültség-kapuzott nátriumcsatornákat. Molekuláris biológiai és elektrofiziológiai adataink alapján TTX-szenzitív és rezisztens NaV csatornák egyszerre vannak jelen és funkcionálnak a B sejtek membránjában. Eredményeink alapján e csatornák kanonikus funkciója a valószínű, azaz a nyugalmi membránpotenciál kialakításában és szabályozásában játszanak szerepet. Mivel még mindig keveset tudunk a nátriumcsatornák szerepéről az immunsejtek működésében, ezért a NaV csatornák funkcionális jelenlétét érdemes lehet a jövőben megfontolni ezen sejtek farmakológiai és funkcionális vizsgálata során. Tovább vizsgálva, hogy a B sejtek milyen alpopulációin jelenik meg a NaV csatorna, megalapozhatja az immunfunkciók szelektív farmakológiai modulálását. A glioblasztóma sejteken azt találtuk, hogy a KCa1.1 ioncsatorna funkcionális komplexeket alkot a β3 alegységgel a sejtmembránban. A GBM sejtek β3 expressziója a jövőben kemoterápiás célpont lehet, hiszen a központi idegrendszerben leginkább a β4 alegység fejeződik ki, így a KCa1.1/β3 komplexek gátlása szövetspecifikus lenne a glioblasztómára. A β3 expresszióját a malignus glioblasztóma sejtek markereként is alkalmazhatnák a jövőben, mely nem csak a terápiában, de a diagnosztikában is segítséget nyújtana.