Vállalatirányítási modellek a társasági jogban
| dc.contributor.advisor | Fézer, Tamás | |
| dc.contributor.author | Praszner, Anett | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2009-02-24T14:49:00Z | |
| dc.date.available | 2009-02-24T14:49:00Z | |
| dc.date.created | 2009 | |
| dc.date.issued | 2009-02-24T14:49:00Z | |
| dc.description.abstract | A különböző cégek, vállalatok, társaságok a gazdasági élet mozgatórugóiként a kereskedelmi- társasági jog elsődleges alanyainak körébe tartoznak, hiszen lehetőséget biztosítanak az egyénileg nem vagy csak jelentős nehézségek árán elérhető gazdasági célok megvalósítására. A gazdasági társaságok teljesítő- és versenyképességét- sok egyéb tényező mellett- az irányítás mikéntje határozza meg. A felelős válllaltirányítási rendszerek országonkéntkülönböznek. A vállalatirányítással kapcsolatban két domináns felfogás érvényesül, a monista és a dualista struktúra. A kettő közötti eltérés a felügyelő bizottság szerepén alapul. Az egyszintű irányítás esetén nincs felügyelő bizottság, hanem egy testület látja el az ügyvezetés, valamint az ellenőrzés funkcióját. A FEB tehát beolvad az irányító testületbe. A kétszintű irányítás esetén a felügyelő bizottság egy elkülönült testület, az irányítási hatalommegosztás egyik eszköze. Az angolszász egységes rendszerben a legjelentősebb szerepe az igazgatóságnak van, mivel a tagok kevésbé kívánnak részt venni az irányításban. Egyes igazgatók kizárólag kontroll feladatokat látnak el, ők minden esetbena a board nagyobb részt teszik ki. A felügyelő bizottság felelősségét az határozza meg, hogy a vállalat vezetésében vagy az ellenőrzsében vesz részt. Ha részt vesz az ügyvezetésben, felelőssége az operatív menedzsmentével azonos, azonban, ha a funkciója az ügyvezetés ellenőrzése, akkor a felelőssége is csupán ebben a tekintetben állhat fenn. A 2006. évi Gt. bevezette az egyszintű irányítási rendszer alkalmazásának lehetőségét a nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében. A board renszer alternaívája a dualista koncepció mellett mérföldkövet jelenthet a külföldi tőke leőtti piacnyiáts érdekében, habár valós lehetőségeket inkább a tőkeerős óriásavállalatok számára jelenthet. Dolgozatomban a vállalatirányítási struktúrák kialakulására, jellemzőire, előnyeire, hátrányaira, valamint a fontosabb esetekre kívánok rámutatni. Az egyes országok szabályozása mellett az Európai Unióban és Magyarországon érvényesülő szabályokat is bemuatom. | en |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 70 | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/78876 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | vállalatirányítás | en |
| dc.subject | corporate governance | en |
| dc.subject | felelős vállalatirányítás | en |
| dc.subject | board rendszer | en |
| dc.subject | monista modell | en |
| dc.subject | dualista modell | en |
| dc.subject.dspace | - | en |
| dc.title | Vállalatirányítási modellek a társasági jogban | en |