Disszertációnk elsődlegesen levéltári forrásokra támaszkodva vázolja fel a Magyar Kommunista Párt politikai tevékenységének főbb jellegzetességeit Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a tájegységek és városok közötti lokális különbségeket is bemutatva. E különbségek okainak jobb megértése érdekében külön elemezzük az illegalitás időszakát, azaz a pártalapító személyek politikai szocializációját is. A politikatörténeti események bemutatása mellett a forrásokat mentalitástörténeti szempontból is elemezzük. A historiográfiai körképben magunk is kísérletet teszünk saját álláspont kialakítására a korszakolás és annak kategorizálása vonatkozásában. A frontátvonulás utáni eseményekkel kapcsolatban a szovjet hadsereg és a helyi közigazgatás kapcsolatát elemezzük, továbbá a kommunisták harcát a városok vezetésének megszerzéséért. Emellett bemutatjuk az MKP tömegpárttá válásának folyamatát, e folyamat sikereit és kudarcait. A földosztás gyorsasága és radikalizmusa illeszkedik az országos összképbe, de a tudományos közvélekedéssel ellentétben a vármegye földosztást követelő parasztküldöttségei nem spontán módon szerveződtek, hanem központi pártutasításra, a szélesebb társadalom bevonása nélkül. A földek visszaperlését megakadályozó tömegakciók kapcsán szintén megállapítható, hogy ezeket a helyi párttitkárok irányításával, de ezúttal már az újbirtokosok tömegerejének felhasználásával valósították meg. Az államrendőrség szervezeti kiépülésén túl természetesen bemutatjuk azt is, hogy a Magyar Kommunista Párt miként törekedett a karhatalmat eszközként felhasználni politikai ellenfeleivel szemben. Az 1945-ös választási eredmények lokális különbségeinek elemzésekor újból a Horthy-kori előzmények tovagyűrűző hatásainak lehetünk tanúi. Az internálások, igazolások, B-listázások és népbírósági perek folyamatát külön alfejezetben tárgyaljuk. A hirepinfláció időszakából a pártok közötti és pártokon belüli személyi konfliktusokra is szolgálunk példákkal. Az 1947-es választások kapcsán a választási csalások számszerű elemzésére helyezzük a hangsúlyt. A politikai fordulat elemzésekor a kommunista hegemónia gyors kiépülésének lehetünk tanúi, mely addigi parasztpolitikájukat is felülírta. / Our dissertation outline the main features of the political struggles of the Hungarian Communist Party in Jász-Nagykun-Szolnok County relying primarily on archival sources, highlighting the local differences between regions and cities too. In order to better understand the reasons for these differences, we also analyze separately the period of illegality, ie the political socialization of party founders. In addition to presenting political history events, we also analyze sources from the perspectve of history of mentalities. In the historiographical overview we make an attempt to form our own position on epoch-making and its categorization. In connection with the events after the frontline transition, we analyze the relationship between the Soviet army and the local administration, and the struggle of the Communists to gain control of the towns. In addition, we present the process of the MKP becoming a mass party, the successes and failures of this process. The speed and radicalism of land distribution fits into the national picture, however, contrary to scientific opinion, the peasant delegations of our county, which demanded land division, were not organized spontaneously, but for central party instructions, without the involvement of the wider society. With regard to the mass actions to prevent the recapture of the lands it can also be determined, that they were carried out under the direction of the local party secretaries, but this time already using the mass force of the new owners. In addition to the organizational structure of the state police, of course we also perent how the Hungarian Communist Party sought to use the power of the police as a tool against its political opponents. When analyzing local differences in the 1945 election results, we can witness the spill-over effects of Horthy-era antecedents again. We discuss the process of internments, certifications, B-listings, and lawsuits in a separate subchapter. We also provide examples of inter-party and intra-party personal conflicts from the period of hyperinflation. In the context of the 1947 elections, we focus on a numerical analysis of electoral frauds. In analyzing the political turnaround, we can witness the rapid development of communist hegemony, which has overwritten their peasant policies.