Szerepkonfliktusok a gyermek- és ifjúságvédelemben

Abstract

A dolgozat az új szolgáltatás, az iskolai szociális munka rendszerintegrációjának egy szegmensére, a segítői szerepekre helyezi a hangsúlyt. Ahhoz, hogy a szociális munka mint új típusú szolgáltatás sikeresen integrálódhasson az iskolákban nyújtott segítő tevékenységek közé, sok tényező mellett szükség van arra is, hogy a szolgáltatást nyújtók figyelembe vegyék a kliens igényeit, s erre alapozva tevékenykedjenek. A szociális szakma átalakulóban van. Új szakmai területek, technikák, elvárások és stratégiák jelennek meg a szakma számára megfogalmazott megrendelésekkel kapcsolatban. Vajon az átalakulás következtében hogyan változik a szakmakép, milyen identitással lépnek ki a szakemberek a képzésből? Milyen szakmai szocializáció mentén fejlődik, és a szakemberek milyen sémákat visznek magukkal s ez mennyire felel meg a környezeti elvárásoknak? A dolgozat egyetlen központi kérdése a szakemberek irányába szerepelvárásra koncentrál, s a kutatás témakörében négy hipotézisre keresi a választ. Az első hipotézis szerint a szociális segítőtől elvárt szerep differenciált a vizsgált csoportok között. A második hipotézis szerint a diákok legfőképpen a segítő, bizalmi szerepkategóriát várnak el a szociális segítővel szemben. A harmadik hipotézis szerint a szülők legfőképpen a segítő, bizalmi szerepkategóriát várnak el a szociális segítőtől. Az utolsó hipotézis szerint a pedagógusok a legfőképpen a kontrollőr szerepkategóriát várjak el a szociális szakemberrel szemben. A hipotézisek felállításának alapját a gyermek- és ifjúságvédelemmel, iskolai szociális munkával, a szerepekkel, szerepdimenziókkal, segítői szerepekkel kapcsolatos szakirodalmi áttekintések, és a korábbi években az iskolai szociális munka rendszerében eltöltött gyakorlati tapasztalatok adják.