A krónikus polyneuropathia a 2-es típusú cukorbetegség egyik leggyakoribb következménye, amely a betegek több, mint harmada esetén neuropathiás fájdalom (DNP) kialakulásához vezet. A DNP kezelésére használatos első vonalbeli szerek gyakran teljesen hatástalanok, jelezve, hogy a DNP kialakulásának mechanizmusa nem teljesen ismert. Irodalmi adatok alapján a DNP hátterében neuroinflammáció kialakulása is tetten érhető, ezért munkánk során immuncitokémiai módszerek segítségével vizsgáltuk, hogy a diabeteses betegekben felhalmozódó citotoxikus metabolit, a metilglioxál (MGO) képes-e gerincvelői asztrocita-mikroglia kokultúrában reaktív gliózist, illetve proinflammatorikus citokinek termelését indukálni. Mivel a női nem a DNP egyik ismert kockázati tényezője, és a neuropathiás fájdalom nem-neuronális mechanizmusai erőteljes nemfüggést mutatnak, kísérleteink során külön kezeltük a hím és nőstény egerekből származó tenyészeteket. Az MGO 100 nM-os koncentrációban jelentősen fokozta a TNFα expresszióját hímekből izolált asztrocita és mikroglia sejteken. Az MGO-val indukált emelkedett TNFα termelést asztrocitákban a TRPA1 antagonista HC030031, mikrogliában viszont az integrált stresszválasz inhibitora, az ISRIB védte ki. A nőstény egerekből izolált kokultúrában az MGO az IL-1β fokozott termelését idézte elő, erőteljesebben mikrogliában és kisebb mértékben asztrocitákban. Mikroglia sejtekben az integrált stresszválasz és a TRPA1 gátlása egyaránt mérsékelte, de ki nem védte az MGO hatását az IL-1β expressziójára. Ugyanezekben a tenyészetekben azonban az ISRIB jelenlétében elmaradt az asztrociták emelkedett IL-1β termelése az MGO kezelést követően. Eredményeink alapján a diabeteses neuropathiás fájdalom hátterében meghúzódó neuroinflammáció kialakulásában az MGO által indukált reaktív asztrociták és mikroglia sejtek szerepe egyaránt feltételezhető. Az MGO hatásait a gliasejtekben két nemben eltérő mechanizmusok közvetítik, és különböznek a neuroinflammáció kialakításában szerepet játszó, glia eredetű citokinek is. Eredményeink alapján felvetődik az integrált stresszválasz és a TRPA1 gátlásának lehetősége a diabeteses neuropathiás fájdalom enyhítésére.