Az allergiás megbetegedések világszerte, így hazánkban is egyre nagyobb számban fordulnak elő. Az allergiás nátha, valamint az asthma bronchiale rontják az életminőséget, csökkentik az iskolai és munkahelyi teljesítményt, beavatkoznak a szociális és szabadidős tevékenységekbe, valamint egy-egy exacerbatió kórházi felvételt igényel, melyek jelentős mértékben megnövelik a társadalomra háruló anyagi terheket. Az asthma bronchiale a légutak krónikus gyulladásos megbetegedése, ami tünetileg visszatérő zihálással, nehézlégzéssel, sípolással, mellkasi nyomásérzéssel és köhögéssel járó epizódok formájában jelenik meg, különösen éjszaka és/vagy reggel. A klinikai képet az ismétlődő, azonnali túlérzékenységi és késő fázis reakciók határozzák meg. Ezek következtében kialakuló triász elemei az intermittáló és reverzibilis légúti obstrukció, a krónikus bronchusgyulladás, valamint a bronchialis hyperreaktivitás. A rhinitis az orr nyálkahártyájának és submucosájának gyulladásos folyamatokkal jellemzett elváltozása, amelyben az alábbi tünetek legalább egyike hetente több napon keresztül, napi egy vagy több órán át fennáll: orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, orrviszketés, a conjuctiva, az orr és a garat viszkető érzése, olykor könnyezés. Általános panaszok közül a fáradékonyság, koncentráló képesség csökkenése, fejfájás, ingerlékenység, torokszárazság, nasalis színezetű hang, horkolás és alvászavar említendő meg. Számos szerző úgy gondolja, hogy e két betegség ugyanazon megbetegedés, a krónikus allergiás légúti szindróma két különböző manifesztációja, a rhinitis allergicában a felső, míg asthmában az alsó légutak érintettek. A két betegség alapvető pathomechanizmusa megegyezik, négy fázis jellemző rájuk: az atópia, szenzitizáció, allergiás reakció valamint a krónikus gyulladás létrejötte. A technika fejlődésével sejt és molekuláris szinten is egyre nagyobb betekintésünk van a lejátszódó folyamatokra, melyek mind igazolják, azokat az epidemiológiai adatokat, amelyek azt sugallják, hogy a két betegség együttes előfordulása nem véletlenszerű. Fontos kérdés azoknak a befolyásolható tényezőknek a megismerése, amelyek hatással vannak az asthma és az allergiás rhinitis kialakulására és súlyosságára. Ilyenek például az anyai hatások intrauterin, a táplálkozás, a dohányzás, a születés után elszenvedett infekciók hatása, a higiénia hipotézis, mely szerint a kisgyermekkorban elszenvedett infekciók védenek az allergiás betegségek kialakulásával szemben, mivel az immunválaszt Th1-típusú immunválasz kialakulását segítik elő. Egyre hangsúlyosabb a légszennyezés kérdése, mely logikusan kapcsolódna a súlyosabb tünetek kialakulásához, de számos törekvés ellenére nem sikerült egyértelműen bizonyítani a kapcsolatot. Egyre biztosabbnak látszik, hogy az egyén társadalmi-gazdasági helyzete az, amely nagymértékben meghatározza a betegség kialakulását, valamint súlyosságát. Vizsgálatunkban sem sikerült bizonyítani a légszennyezés hatását, a nagyvárosi, valamint kisvárosban, községben élők eredményeit összehasonlítva nem adódtak szignifikáns különbségek. Nem találtunk összefüggést a lakóház, valamint a fűtés típusa szerint sem. Ez adódhat a beteganyag kis száma miatt, valamint a DEOEC Tüdőklinika Szakambulanciájához tartozó vonzáskörzet miatt is. A betegek terápiáját elemezve megállapíthatjuk, hogy az a GINA és ARIA irányelvekkel összhangban történik, legtöbbjük kontrollált valamint részben kontrollált állapotban van. Izgalmas kutatások és megfigyelések tárgya marad továbbra is, hogy egyértelműen megtaláljuk a kapcsolatot az asthma és az allergiás rhinitis között, választ kapjunk arra, hogy komorbiditásuk miért mutat növekvő tendenciát és melyek azok a környezeti, gazdasági, társadalmi tényezők, amelyek befolyással bírnak e két betegség kialakulására, valamint súlyosságára.