A Duchenne muszkuláris disztrófia (DMD) új farmakoterápiás lehetőségei: eteplirsen, drisapersen és ataluren
dc.contributor.advisor | Pórszász, Róbert | |
dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet | hu_HU |
dc.contributor.author | Szőke, István Ervin | |
dc.contributor.department | DE--Általános Orvostudományi Kar | hu_HU |
dc.contributor.opponent | Drimba, László | |
dc.contributor.opponent | Szentmiklósi, József András | |
dc.contributor.opponentdept | Kenézy Kórház Aneszteziológiai és Intenziv Therápiás Intézet | hu_HU |
dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2015-11-16T08:38:49Z | |
dc.date.available | 2015-11-16T08:38:49Z | |
dc.date.created | 2015 | |
dc.description.abstract | A Duchenne muszkuláris disztrófia (DMD) egy gyorsan progrediáló gyógyíthatatlan betegség, amely az X kromoszómán elhelyezkedő dys gén által kódolt disztrofin fehérje mutációjának következtében jön létre. A disztrofinnak kulcsfontosságú szerepe van a disztrofin asszociált fehérje komplex alkotásában (DAPC), mely az izomsejtek szarkolemmáját stabilizálja az izmok összehúzódása során. Hiányában kontrakció indukálta apró membránsérülések lépnek fel, melyek hosszú távon az izomsejtek pusztulásához vezetnek. A DMD-ben szenvedő betegeknél jelentkező progresszív izomgyengülés miatt fokozatosan járásképtelenné válnak, többségük kerekesszékbe kényszerül 12 éves korukra. A betegség gyakran érinti a szívet és az idegrendszert is. Halálukhoz a szívbetegség mellett legtöbb esetben légzési elégtelenség vezet, mivel az izomgyengülés a légző izmokat is érinti. Kezelés nélkül a DMD betegek 20-25 éves korukban hunynak el, megfelelő terápiával azonban jelentős életminőség javulást és élettartam hosszabbodást érhetünk el. Jelen terápiás módszereink főleg a szteroid kezelésen alapulnak, melyek szignifikánsan képesek növelni az izomerőt, azonban mellékhatásaik gyakoriak, valamint a betegség okát nem gyógyítják. A DMD gyógyítására való törekvések magukban foglalják azon új terápiás eljárásokat is, melyek csökkentik a riboszómák nonszensz mutációk iránti érzékenységet (ataluren), és azon módszereket, melyek a frameshift mutációkat korrigálják exon skipping mechanizmusukkal (eteplirsen, drisapersen). Diplomamunkám során e három kísérleti fázisban lévő farmakonnal kapcsolatos eredményeket foglaltam össze. | hu_HU |
dc.description.course | általános orvostudományi | hu_HU |
dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
dc.format.extent | 42 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/218325 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.rights | Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország | * |
dc.rights.uri | http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/ | * |
dc.subject | Duchenne | hu_HU |
dc.subject | ataluren | hu_HU |
dc.subject | eteplirsen | hu_HU |
dc.subject | drisapersen | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány | hu_HU |
dc.title | A Duchenne muszkuláris disztrófia (DMD) új farmakoterápiás lehetőségei: eteplirsen, drisapersen és ataluren | hu_HU |