73 felnőttkori SHP beteg sajátosságait elemezve, megállapítottam, hogy a klinikai tünetek jellemzőik nem különbőznek lényegesen a nemzetközi irodalomban ismertektől, bár az 1970 évekhez képest lényegesen emelkedett a betegek átlag életkora (45 év versus 60,5év). A nemek közötti arányok nem változtak. Békés megyében a megközelítő éves incidencia a KSH éves lakossági adatainak figyelembe vételével (407000 fő), 11,20/ millió körüli. A súlyos extracután szervi manifesztációk aránya jelentősen csökkent: izületi elváltozások (88% versus 22,5%), gasztrointesztinális (GI) tünetek (94%v.19%), renális manifesztációk (80%v.19,3%) és jelentősen csökkent a Chr. Veseelégtelenség előfordulása is (30%v.2%).

Munkámmal igazoltam, hogy Békés Megyében a gyermekkori SHP-s betegekben az izületi manifesztációk több mint kétszer gyakrabban alakulnak, ki mint a felnőtteknél (55% versus 22,6%) és főleg polyarhritiszes a lokalizáció. Gyakrabban észlehetők a gyomor-bélrendszer tünetei, ( 35,7% versus 24,2%), de lényegesen jobb a klinikai lefolyásuk. A magasabb GI tünetek százalékos arányának hátterében nagyobb arányú hányások száma emelhető ki inkább, mint GI vérzés.

 A vizsgálataim alapján igazoltam azt, hogy alsó és felső endoszkópia, topográfiai és deszkriptív diagnózist  biztosit, és szövettani mintavételre valamint mikrosebészeti beavatkozásra ad lehetőséget, ez által lényegen pontosítja a SHP-ban az diagnózist, és komoly differenciál diagnosztikus jelentősége is van. Jellemeztem és leírtam, Magyarországon, elsőként a felső és alsó tápcsatornában létrejövő elváltozások endoszkópos képét.

Felhívtam a figyelmet arra, hogy a felsőtápcsatornában elsődlegesen az leszálló duodenumban láthatók a betegségre jellemző típusos purpuriform elváltozások, valamint arra, hogy a nyombélben észlehető elváltozások nagyon szoros kapcsolatban állnak a SHP-val. Törekedni kell a totál kolonoszkópia elvégzésére és a terminális ileum áttekintésére. Abdominális purpurában főleg vérzés esetén mély duodenoszkópia és totál kolonoszkópia elvégzése indokolt. Saját vizsgálataink alapján az irodalomban az első között hívtuk fel a figyelmet, egy újnak mondható vizsgálati módszer lehetőségére - elsődlegesen a bél-rendszer purpuráiból történő "big particule"biopszia elvégzéskor, ezáltal sokkal nagyobb az esélye annak, hogy a mélyebben a submucosában fekvő leucocytoclastikus vasculitist kimutathassuk (ezzel a módszerrel, sikerült először, nemcsak bélrezekátumból kimutatni az érelváltozást.

11 felnőtt korú SHP betegben vizsgáltam azt, hogy a kapcsolat a SHP és Hp fertőzés között kauzális vagy véletlenszerű . Az eredményeink alapján álláspontunk az, hogy a SHP tüneteinek színezésében, súlyosbításában lehet szerepe az aktuálisan fennálló Hp fertőzésnek, de ez a betegség elindításában, kialakításban egyik lehetséges, de önmagában nem elegendő patogenetikai tényező. Rizikó faktorként azonban hozzájárulhat az SHP heveny tüneteinek fenntartásához.