Kutatásom kiindulópontja az volt, hogy Magyarországon egy-egy szakmán belül a munkanélküliség mellett munkaerőhiány is van, melyet különös jelenségnek ítéltem meg. Szakdolgozatom megírása során átfogó képet kaptam a szakképzés és a munkaerőpiac kapcsolatáról, a hiányszakmák, hiány-szakképesítések kialakulásának, megjelenésének okairól. Ezt követően áttekintettem a hiányszakmákat országos, regionális, illetve megyei szinten. Másodelemzéseket végezve kutatásommal kívánom rendszerezni az adott téma hátterét, a meglévő akadályokat, problémákat feltárni, hogy végül tisztán kirajzolódjon, miben kell fejlődnie hazánknak, többek között oktatás-képzés politika, foglalkoztatáspolitika területén, mert mindig van hova fejlődni. Hiányszakmák akkor keletkeznek, amikor a munkaerőpiacon nincs elegendő mennyiségű vagy minőségű emberi tőke, amelyet a munkáltató tudna alkalmazni. Az ország területén, más-más szakmák jelennek meg hiányként, de az alábbi foglalkozások szinte minden régióban feltűnnek: asztalos, gépi forgácsoló, gyakorló ápoló, hegesztő, kőműves, mezőgazdasági gépész, villanyszerelő. A hiányszakmák keletkezésének hátterében számos ok áll mind a munkavállaló mind a munkáltató oldaláról. Beigazolódott a bevezetésben olvasható állításom, mely szerint a hiányszakmák kialakulásának egyik legnagyobb oka, az alacsony iskolázottság, a szükséges kompetenciák, munkatapasztalat hiánya. A másik legnagyobb ok a demográfia negatív változása, az öregedő társadalom és a nagyszámú kivándorlás, emigráció. A harmadik ok az alacsony bérezés, a környező országoktól való elmaradás, a szakmai tudás meg nem becsülése. A következtetések levonása után megfogalmazódott bennem, hogy átfogó intézkedésekre van szükség, amelyeknek ki kell terjedni a bér emelkedésére, az adó csökkentésére, az oktatás átalakítására (biztos alapokra épülő, szakképesítést erősítő képzés), korszerűsítésekre és a demográfiai, mobilitási nehézségek leküzdésére. Az oktatásban erős alapokat kell lefektetni, a szakképzést vonzóvá tenni, a továbbtanulást támogatni, pályaorientációt, pályatanácsadást alkalmazni, a képzések minőségét ellenőrizni, a közfoglalkoztatottakat képezni, a mobilitási nehézségeken könnyíteni, a béreket emelni, az atipikus foglalkoztatási formákat szorgalmazni, az adókat csökkenteni, modernizálni, automatizálni, korszerűsíteni minden területen.