"Magyarország panasza"

dc.contributor.authorImre, Mihály
dc.contributor.editorBitskey, István
dc.contributor.editorGörömbei, András
dc.contributor.permittedbyHeltai, János
dc.date.accessioned2010-12-19T19:37:34Z
dc.date.available2010-12-19T19:37:34Z
dc.date.issued1995
dc.description.abstractA könyv olyan eszme- és formatörténeti jelenségek önálló fejlődési jellemzőit, összefüggéseit ismeri föl és vizsgálja, amelyek lényegesen meghatározták 16-17. századi nemzettudatunk kialakulását, irodalmi tudatformában történő kifejeződését. E folyamat megragadásának egyik legrelevánsabb módszere a toposzkutatás eljárásainak alkalmazása. A korszak irodalmi műveltségében még erősen érvényesül a formaképző rendszereket kezdeményező, majd folyamatos működésüket fönntartó preformált jelleg: ennek egyik legfőbb forrása a reneszánsz retorikai kultúrája. A toposz a mohácsi csatavesztés utáni magyarországi, majd az európai latin nyelvű költészetben jelentkezik. Pannónia (Hungária) allegorizáltan, elhagyatott, törököktől pusztított, meggyötört királynőként jelenik meg. Könyörgő szavait nővéréhez: Germaniához, vagy az egész keresztény Európához intézi. A siratás, siralom, panasz archetipikus ősi formáit mind a zsidó-keresztény, mind az antik irodalom nagyon gazdag kifejezési, műfaji változatokban jelenítette meg. A török veszedelem állandósulása olyan társadalmi, ideológiai, társadalomlélektani körülményeket teremtett, majd tartott fönn huzamosan, melyek között fokozottan jutott szerephez a korszak irodalmi tudatában a gazdag hagyományú panasz formula-rendszer. Mivel a 16. század irodalmi műveltségét a reneszánsz és a reformáció hagyományrendszerei formálták, a „Magyarország panasza" toposz is ezek meghatározottságában alakul: az ókori és neolatin mintákat imitáló allegorikus heroida és a wittenbergi értelmezés szerinti 79. zsoltár vagy jeremiád. Az európai közvélemény előtt is ismert toposz integrálja a reneszánszban meghonosodott „Magyarország a kereszténység védőbástyája" és a „termékeny Pannónia" toposzokat, amelyek tartósan nemzeti attribútumként őrződnek önszemléletünkben és az európai köztudatban. A toposz magyar nyelvű költői változatát teremti meg Rimay János, amelynek hatása - évszázadokon keresztül érvényesülve - Kölcsey Hymnus-ában még eleven.hu_HU
dc.description.tableofcontentsBevezetés, 7-12. Heroidák kora, 13-14. Paulus Rubigallus - Ursinus Velius, 15-36. Pannoniae Luctus, 37-45. J. Sambucus, 46-48. Évszázadok heroidái, 49-53. Eobanus Hessus: paradigmák interferenciája, 54-62. Allegorikus heroidák, 63-97. Opera antiturcica, 98-106. A „lelkek felgyújtásá"-nak retorikai eszközei, 107-115. A reformáció szemléleti fordulata, 116-124. A 79. zsoltár, 125-142. Propugnaculum Christianitatis, 143-144. Humanista megformálása, 145-165. A reformáció szemléletváltása, 166-173. Sylvester János, A. Gerardus, G. Purkircher, 174-180. Kassai Dávid Zsigmond, 181-189. Martin Schrott, 190-198. A LXXIX. zsoltár a magyar 16. században, 199-211. Rákóci Márton és a jeremiádok, 212-222. Fertilitas Pannoniae/Hungariae, 223-233. E. R. Curtius néhány tanulsága, 234-238. Querela és rímtoposz, 239-274. Jegyzetek, 275-322. Névmutató, 323-331.
dc.identifier.isbn963 472 117 6
dc.identifier.issn1217-0380
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/101256
dc.language.isohuhu_HU
dc.publisherKossuth Egyetemi Kiadóhu_HU
dc.publisher.placeDebrecenhu_HU
dc.relation.volume5.
dc.subjectirodalomtörténethu_HU
dc.subjectretorikahu_HU
dc.subjectreneszánszhu_HU
dc.subjectreformációhu_HU
dc.title"Magyarország panasza"hu_HU
dc.title.seriesCsokonai könyvtár (Bibliotheca studiorum litterarium)
dc.title.subtitleA Querela Hungariae toposz a XVI-XVII. század irodalmábanhu_HU
dc.typeBookhu_HU
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
CSK005.pdf
Méret:
14.74 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Csokonai Könyvtár 5.
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.66 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Gyűjtemények