Az európai gazdasági életben évszázadokon át jelentős szerepet töltöttek be a különböző haszonállatfajok. A magyar szürkemarha egykor fontos gazdasági tényező volt Magyarország életében és a nyugat-európai városokba lábon hajtott exportcikk volt. A szarvasmarha szarva jelképpé, szimbólummá alakult különböző civilizációkban. A magyar szürkemarha esetében a szarv – mely az intenzív termelésű fajták esetében inkább nem kívánatos tulajdonság - jelentős szerepet tölt be. A hosszú szarv nemcsak fajtajelleg, hanem hozzájárul e fajta szépségéhez is. A magyar szürkemarha levágása után is értéket hagy az előkelőséget és hatalmat sugárzó szarvával, trófeájával. A szarvból egykor használati tárgyakat – pásztorkészség, ivótülök, borotvatok, kaszatokmány, gombok, stb…- készítettek. Manapság nem feltétlenül a praktikusság miatt, inkább az esztétikumért készülnek belőle ún. „folklórhungarikumok”. A szarv igen gyakori felhasználása magával vonta iparszerűen működő szakmák kialakulását (fésűsök, gombosok, csutorások). A szaruból készült tárgyak díszítésére különböző díszítési technikák és motívumok alakultak ki. Mivel a szarv a magyar szürkemarha esetében fontos szerepet tölt be, a különböző szarvalakulások vizsgálatát; anyáról lány ivadékra történő öröklődését és az egyes szarvalakulások megoszlását vizsgáltam a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Kht. 546 tehenén. A leggyakrabban előforduló szarvalakulások a vizsgált állományban – gyakorisági sorrendben – a csákó, táblás, gallyas, villás, tulipán, kukora alakulások voltak. Az állományban 35 anya-lány párt találtam. Megvizsgáltam, hogy meghatározott szarvalakulású anyák ivadékainak a szarvalakulásai hogyan oszlanak meg, illetve azt, hogy az apa hogyan befolyásolhatja a leányivadékok szarvalakulását.