A tulajdon tárgyainak két fő kategóriája az ingó és az ingatlan. Ingatlan az a dolog, amely egyik helyről a másikra egyáltalán nem vagy állaga lényeges sérelmével helyezhető át, illetve a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a légi térre terjed ki, negatív irányba pedig addig, amíg az ingatlan hasznosítása lehetséges. A tulajdonszerzési módokat már a római jog is taxatíve határozta meg. Ekkor még az eredeti és származékos szerzésmód elnevezés helyett a különös és egyetemes jogutódlás volt használatban. A rómaiak máig érvényben lévő jogelve a „nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam ipse haberet” (Ulp.D. 50, 17,54), ami azt jelenti, hogy senki sem ruházhat át másra több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik. A tulajdonszerzési módok osztályozása a 17-18. századig a római mintát követik. A magyar jogrendszerben a 19. században jelent meg először az eredeti és származékos elnevezés. Az Mtj. már az ingók és ingatlanok szerzésmódjait külön csoportosította. Eredeti szerzésmód esetén: a dolgon nem áll fent tulajdon vagy a fennállt tulajdonjogtól függetlenül keletkezett az új tulajdonjog. Származékos szerzésmód során az előző tulajdonos tulajdonjogán alapszik az új tulajdonos tulajdonjoga. Az ingatlan tulajdonszerzés eseteit nemcsak a Ptk. tartalmazza, hanem külön törvények is például a Kstv. a kisajátítást vagy a Btk. a vagyonelkobzást. A dolgozatomból kitűnik, hogy sem a Ptk., sem az egyéb törvények nem alkalmazzák az eredeti és származékos szerzésmód szerinti csoportosítást. Ezt a különbségtételt a jogtudomány dolgozta ki. Ennek megfelelően eredeti szerzésmódok ingatlan esetén:

1. A hatósági határozat és hatósági árverés útján történő tulajdonszerzés. Hatósági határozat az államigazgatási szerv egyedi jogi aktusa, ami állami kényszerrel kikényszeríthető jogot vagy kötelezettséget állapít meg. A hatósági árverés kényszer útján történő értékesítést jelent, amelyet hatóság folytat le.
2. Elbirtoklás: Szakadatlanul 15 éven át sajátjaként kell birtokolnia az ingatlant az elbirtoklónak, azonban jogcímes elbirtoklás esetén elég 5 éven át. PK4.: Fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás feltételeinek fennállását, illetve hogy a magatartása összeegyeztethető e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeikre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, ha egy tulajdonostárs a többi tulajdonostársának a tulajdoni hányadát birtokolja el. PK6: Ha a jogelőd elbirtoklás útján még nem szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát az új birtokos saját birtoklási idejéhez hozzászámíthatja az ő elbirtoklási idejét.
3. Kisajátításra csak közérdekből, kivételesen törvényben meghatározott esetekben, módon és célra, azonnali, feltétlen, teljes kártalanítás mellett kerülhet sor. Származékos ingatlan szerzésmódok:
4. Az átruházás lehet ingyenes vagy visszterhes. Az ingatlan tulajdonjogát ilyen módon megszerezni csak érvényes jogcím és ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel lehet.
5. A XXV. PED az ingatlan tulajdonjogának átruházásához szükséges alaki és tartalmi követelményeket határozza meg.
6. Növedék: ha valamely dolog az ingatlan alkotórész lesz, a fődolog tulajdonosának tulajdona lesz.
7. Hozzáépítés: ha valaki saját anyagával más tulajdonában lévő épületet bővíti, vagy átépíti, és ezzel jelentősen növeli az értékét.
8. Beépítés: valaki idegen anyaggal saját vagy használatában álló földre épít.
9. Ráépítés: ha valaki saját anyagával olyan földre épít, amely más személy tulajdonában van.
10. Öröklés: az örökhagyó halálának pillanatában ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül szerzi meg az örökös az örökölt ingatlan tulajdonjogát.