Kutatásom tárgyát a Szászfenesen 1983-ban és 1986-ban gyűjtött hangzó zenei anyagok képezik. A Szászfenesi zenei hagyaték című disszertáció központi témája, hogy bemutassa a Szászfenesen 1983-ban és 1986-ban gyűjtött, hegedűn játszott dallamok általam készített lejegyzéseit, azok tudományos feldolgozását, az ehhez tartozó elemzéseket, Szászfenes hangszeres zenei kultúráját a dallamokon keresztül, s azokat a táncokat, melyek ezekhez kapcsolódnak. Évek óta vizsgálom a hangszeres népzenei dallamokat, melyek közül a Kalotaszeg területén gyűjtöttek, s ezek közül is a Szászfenesen fellelt dallamkincs ragadta meg a figyelmemet. Szászfenes Kalotaszeg egyik kis települése, Kolozsvár szomszédságában fekszik. Bár Kalotaszeg szerte sok gyűjtés zajlott Szászfenesen azonban mégsem gyakran fordultak meg a gyűjtők. Az általam bemutatni kívánt szászfenesi anyag gyűjtésében Kallós Zoltán, Székely Levente, Vavrinecz András, Könczei Csilla, Fülöp Hajnal, Csonka László, Teszáry Miklós és Pálfy Gyula vettek részt. A gyűjtésekre 1983-ban és 1986-ban került sor. Ezeket a Zenetudományi Intézet népzenei részlegének raktári anyagából dolgoztam fel. Az anyag feldolgozása segítséget nyújthat új dallamok bevonására a népzeneoktatásba, illetve a tájegység dallamkészletének differenciáltabb megismerésére. A felvételeken két prímás muzsikál: Muza József és Hóka Pál. Őket minden esetben még két, illetve egy vonós kíséri. Muza Józsefet (Toskát) Ötvös Aladár kontrás és Lingurár Károly (Koka) csellós kíséri minden esetben. Hóka Pált Toni Rudolf (Kormos) kíséri kontrán. Az alábbi dallamtípusok szerepelnek a fent említett gyűjtésekben: Legényes, Verbunk, Csárdás, Szapora, Keserves, Hajnali, Egyéb műfajú dallamok: Invertita, Gyászinduló, Menyasszonykísérő 115 dallam szerepel a jegyzőkönyvben, amelyek közül Muza József összesen minden műfajt áttekintve 55 dallamot játszott felvételre, Hóka Pál pedig 60 dallamot. Elsődleges motivációm az volt, hogy a dallamok és elemzéseik prezentálásával a „hagyaték” beépüljön a jelen zenei gyakorlatába, s megvizsgálhatóvá váljék a Kolozsvár vonzásában lévő kisebb település – Szászfenes – dallamkincse. Ahhoz, hogy a hagyomány értékei beépüljenek a mai és a jövőbeni kultúrába, és áthassa az emberek mindennapi életét, a hagyományos rendszerek felbomlása után át kell értékelni a hagyomány jelenségeit. Ezért van szükség a hagyományőrző- és teremtő kezdeményezésekre, amelyek célja egyrészt a régi hagyományok továbbvitele, illetve új tartalommal való megtöltése, és ezek által az adott hagyomány életre keltése. Ezért tartom nagyon fontosnak a fiatal népzenészek munkáját és a köréjük „épülő” társaság összetartó erejét. Ezek az elvárások természetesen a zenészek, népzenészek számára is fokozott kihívást jelentenek, - így számomra is - hiszen segítséget kell adnunk tudományos munkánkkal a kutatások továbbhaladásához, a néphagyomány ápolásához, továbbviteléhez. A szászfenesi zenei anyag, igen értékes része szellemi örökségünknek, így ennek feldolgozásával úgy gondolom, hozzájárulhatok kulturális értékeink megőrzéséhez.

My research subjects are the sounding musical materials collected in Szászfenes between 1983 and 1986. The principal topic of the dissertation titled “Musical legacy of Szászfenes” is to present how I took down the melodies played by violin and collected in Szászfenes between 1983 and 1986 and how I fulfilled the scientific processing of them and prepared the analysis associated to them. I also present the instrumental musical culture of Szászfenes through the melodies and the dances which are attached to them.I have been researching the instrumental folk melodies for years, and my attention was captured by those collected around Kalotaszeg and especially the melodies found in Szászfenes. Szászfenes is a small settlement in Kalotaszeg, located near Kolozsvár (Cluj). Although music collecting expeditions took place all over Kalotaszeg, collectors did not turn up in Szászfenes too often.The collection of the musical materials in Szászfenes was put through by Zoltán Kallós, Levente Székely, András Vavrinecz, Csilla Könczei, Fülöp Hajnal, László Csonka, Miklós Teszáry and Gyula Pálfy. The collection occurred in 1983 and 1986; I studied these materials in the folk music section of the Institute of Musicology (Zenetudományi Intézet). The elaboration of these materials may help to include new melodies into folk music education and to reach a more sophisticated cognition of the melody set of this region. On the records two leaders of the band played: József Muza and Pál Hóka.In all cases, they are accompanied by two, or one tensiles. József Muza (Toska) was always accompanied by Aladár Ötvös, contra and Károly Lingurár (Koka), violoncello. Pál Hóka was accompanied by Rudolf Toni (Kormos) on contra.The following melody types are present inthe above mentioned collections: “Legényes”, “Verbunk”, “Csárdás”, “Szapora”, “Keserves”, “Hajnali” and other types of tunes: “Invertita“, “Gyászinduló“, “Menyasszonykísérő“. There are115 melodies in the record andconsidering all types,55 of them were played by József Muza and 60 by Pál Hóka. My primary motivation by presenting the tones and their analyses was that the “legacy” can build into the present musical practice and I intended to make it possible to examine the melodic treasure of Szászfenes, a small town in the neighbourhood of Kolozsvár. In order to integrate the values of the tradition into the present and future culture and to make them pervade the everyday life of people, it is necessary to re-evaluate the phenomena of tradition after the collapse of the traditional systems. That is why we needthe initiatives to preserve and create traditions, which aim on the one hand to safeguard the old traditions and to fill them up with new content on the other hand and by this means to revive that specific tradition. That is why I consider the work of the young folk musicians and the cementing force of the circle “built” around them as very important. Of course these expectations imply a special challenge for the musicians and folk musicians – including me – as we need to provide help with our scientific activities for the progress of further research, for the promotion, continuation of folk traditions. The musical collection of Szászfenes is a precious part of our legacy so in my opinion, by processing it, I can contribute to the preservation of our cultural heritage.