Miskolci Csulyak István és Tofeus Mihály református lelkészek könyves műveltsége

A disszertáció célja, hogy feltárja a hagyományosan az ortodox táborba besorolt 17. századi református lelkészek, Miskolci Csulyak István (1575–1645) zempléni esperes és Tofeus Mihály (1624–1684) erdélyi püspök műveltségének könyves hátterét. Könyvjegyzékük címszavakban történő bemutatásán és a néhány fennmaradt könyveikkel kapcsolatos, többnyire erősen hiányos adatközlésen eddig nem jutott túl a szakirodalom. A tulajdonosi bejegyzéseik segítségével azonosítható, tucatnyi intézményben szétszóródott kötetek összegyűjtésén túl ezért a legfontosabb feladatot az Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez című sorozat 13. és 16/3. kötetében kiadott jegyzékek alapján történő rekonstrukció jelentette, kiegészítve az egyéb forrásokból nyerhető adatokkal. A két prédikátor esetében a jegyzékek tételein túl eltérő források állnak a rendelkezésünkre. Csulyak István autográf Diariuma (benne a részletes impresszumadatokat tartalmazó jegyzéke, útinaplója, beszédei), album amicoruma, valamint néhány könyve eredendően más megközelítést tesz lehetővé, mint a Tofeus mások által hevenyészve elkészített könyvlistája, prédikációi (A’ szent Soltárokresolutiója, Kolozsvár, 1683), disputációs nyomtatványai, levelei, s a közel félszáz mű az egykori könyvtárából. A különböző forrásból származó, egymást kiegészítő adatok felhasználásával rajzoltuk meg az említett prédikátorok könyves műveltségét. Az első fejezetben a módszertani alapvetés és a kutatástörténeti háttér megrajzolását követően két (bevezető) alfejezettel az ortodoxia fogalmát, periodizációját és változó megítélését vázoltam fel, majd összegeztem a kora újkori református lelkészi könyvtárak keletkezésére és használatára vonatkozó ismereteimet. A törzsszöveg legnagyobb részét kitevő második és harmadik fejezetben Miskolci Csulyak István és Tofeus Mihály könyves műveltségét tártam fel, közel azonos szerkezeti egységekben. Az életrajz bemutatását (családi háttér, iskolázás, szolgálati helyek, kapcsolati háló, irodalmi munkásság) követte a forrásadottságokra és a könyvtáruk történetére vonatkozó rövid ismertetés, a korábbi szakirodalom áttekintésével. Egy-egy rövid fejezet erejéig könyvészeti szempontok szerint is értékeltem a gyűjteményeket. Az egyes műveltségrétegek elkülönítését a teológia tudományterületével kezdtem. Ennek során az egyes részfejezetekben a bibliák és kommentárok, a patrisztika, a dogmatika, a kateketika, a homiletika, a liturgia és egyházi énekek, a polemika, a kazuisztika, és végül az egyéb teológiai munkák feltárását végeztem el. Ezt követően a teológiai irányzatok: ortodoxia, irénizmus, puritanizmus, majd Tofeusnál a coccejanizmus jelenlétét vizsgáltam. A nem szorosan vett teológiai csoportok közül elsőként az oktatáshoz kapcsolódó trivium (grammatika, retorika, logika) köteteit, majd a filozófia, az irodalom, (egyediként Csulyaknál a zene, Tofeusnál a nyelvek), a történelem és egyháztörténet, az államelmélet, a politika, a jog, a természettudományok (természetrajz, kozmográfia és geográfia, csillagászat, orvoslás), majd a nonkonformista ernyőfogalommal leírható művek következtek. A részösszegzésben a prédikátori gyűjtemények egyedi sajátosságait emeltem ki, lehetőség szerint összevetve más hazai és külföldi értelmiségi gyűjteményekkel. Mindkét részösszegzés esetében kördiagrammal szemléltettem a különböző tematikai csoportok arányait. A negyedik fejezetben a Miskolci Csulyak és Tofeus gyűjteményeinek tematikus csoportjait vetettem össze. Az összehasonlítás során felszínre került kisebb-nagyobb mértékű eltéréseket az egyes tulajdonosok eltérő érdeklődésével, illetve irodalom-, egyház-, vagy nyomdászattörténeti okokkal magyarázhattuk. A dolgozat végén a disszertáció előmunkálataként feltárt, a karteziánus táborba sorolt Apáti Madár Miklós (1662–1724) műveltségét hasonlítottam össze az ortodox Csulyaknál és Tofeusnál megfigyelt jellemzőkkel.

The Literacy of Reformed Ministers István Miskolci Csulyak and Mihály Tofeus: The aim of the thesis is to map the background of the literacy of István Csulyak Miskolci (1575– 1645, Dean of Zemplén) and Mihály Tofeus (1624–1684, Bishop of Transylvania), who are traditionally ranked to the side of the Orthodox Calvinists. Over and above collecting the dispersed books containing the possessor’s entry of Csulyak and Tofeus from a dosen of institutes, the most important task was the reconstruction of the libraries on the basis of the booklists published in the series Contributions to the History of the Intellectual and Cultural Movements in the Carpathian Basin in the 16th to 18th Centuries vol. 13th and 16/3rd, completed with data from other possible sources. For the case of the two ministers different sources were at service. Miskolci Csulyak’s autograph Diarium (including his booklist containing detailed descriptions of the items, his itinerary and orations), his album amicorum, and some of his books made it possible to have different approaches than of Tofeus’ inventory. Here we foud listed extempore by others, his printed collected sermons (A’ szent Soltárok resolutiója, Kolozsvár, 1683), printed disputations, and dosens of works from his former library. With the aid of these complementary data derived from different sources we could describe the literacy of the mentioned ministers. The first chapter of the thesis discusses terminological and generic problems. After describing the methodology and historical review of the researches, in two introductory subchapters the definition, the periodization and the changing estimation of the Reformed Orthodoxy were outlined. Then, due to the lack of proper synopsis, a short outline was drawn concerning the genesis and usage of the libraries of the Hungarian reformed ministers in the Early Modern Period. The second and third chapters discusses the literacy of István Miskolci Csulyak and Mihály Tofeus, in nearly equivalent structural units. After presenting the biography (family background, education, places of pastoral service, social networks, literary works) the source conditions and the history of the libraries, surveying the preceding papers were highlighted. Separating the individual layers of literacy in the theological subchapters, we approached works belonging to Bibles and commentaires, Patristics, Dogmatics, Catechetics, Homiletics, Liturgy and Hymnology, Polemics, Casuistics, and finally other theological works. Following that the provable presence of the theological schools: Orthodoxy, Irenicism, Puritanism and Coccejanism was discussed. Concerning the non-theological groups, first we examined the works of the trivium (Grammar, Rhetoric, Logic) linked to the education. After we described the works belonging to Philosophy, Literature (Music only at Csulyak’s and Languages only at Tofeus’ library), History and Church History, Theory of State, Political Science, Jurisprudence, Natural Sciences (Natural History, Cosmography and Geography, Astronomy, Medicine), finally the works which can be ranked under the umbrella term of ’nonconformist’ were also listed. After analysing the thematic groups, each collection was appraised in separate subchapters, concentrating its individual peculiarities and making a comparison with the collections of Hungarian and foreign intellectuals. In the case of both part-summary we demonstrated the percentage of the different thematic groups by pie graphics. Chapter four compares the collections of Miskolci Csulyak and Tofeus analysed in the previous chapters (second and third) in thematical groups. Lesser or grater divergences were brought to the surface during the analysis, which could be interpreted by a different range of interest of the ownerss and historical reasons of the literature, the history of the Reformed church or typography. Finally, we can read a comparison with Miklós Apáti Madár (1662– 1724) ranked to the Cartesians, and the orthodox ministers, Csulyak’s and Tofeus’ literacy.