Concerning the financial crisis in 2007-2009 many politicians and economists, in addition to representatives of other disciplines have asked: why could it not have been avoided, why could it not have been forecast? The present paper provides a new answer to these questions. The main argument is that empirical economic policy reached a deadlock when economists acknowledged the equilibrium models based on efficient market theory. The static equilibrium paradigm which appeared in the middle of last century has strongly prevailed to the present day, leaving aside Kornai’s (1971) or Benassy’s (1982) or Goodwin’s (1991) warnings. Since the economy is never in equilibrium the simultaneous equations describing it may not provide any guide for politicians; what they should do and how they should do it in a time of economic crisis. The present author’s newest book (Móczár, 2008), besides the dynamic equilibrium, also sketches a new paradigm, i.e., non equilibrium modelling, instead of the orthodox equilibrium paradigm, which allows us to treat bubbles, to regulate money markets etc. Its necessity is outlined here. JEL classification: E00, E5, E6, G28 

A 2007–2009-es pénzügyi válság kapcsán számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is feltették a kérdést: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaságtudomány a megelőzésében? E cikk az eddigiektől eltérően új választ ad e kérdésekre. Fő érve, hogy a gyakorlati gazdaságpolitika zsákutcába jutott, amikor a közgazdászok hosszú időre elfogadták a hatékony piac elméletén alapuló egyensúlyi modelleket. A múlt század közepén megjelent statikus egyensúlyi paradigma oly erősen uralkodik mind a mai napig, hogy sem Kornai (1971), sem Benassy (1982), sőt Goodwin (1991) intelmeit sem vették komolyan. A gazdaság ugyanis szinte sohasincs egyensúlyban, így „egyenletrendszereik” semmilyen útmutatást sem adhatnak a politikusoknak, hogy mit is kellene tenniük a felerősödött válságok idején. A Dornbusch-modell (1976) vagy Krugman–Obstfeld (2000) tankönyvi magyarázatai is pénzpiaci egyensúlyi helyzetből indulnak ki, és csak egy másik egyensúlyi helyzetbe történő átmenet mechanikáját írja le kis nyitott gazdaságokban. A szerző legújabb könyve (Móczár 2008) egy új paradigmához, a nemegyensúlyi modellezéshez nyit utat, aminek fel kell váltania az ortodox egyensúlyi paradigmát, hogy kezelni tudjuk a buborékokat, hogy megengedjük a pénzpiacok szabályozását stb. Itt most felvázoljuk ennek szükségességét. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E5, E6, G28