Szakkérdés, tény és jog a szakvéleményben: A szakértői bizonyítás kérdései kiemelt gazdasági bűncselekményekben

Abstract

A kutatás a szakértői bizonyítás büntetőeljárási szerepét, különösen a gazdasági büntetőügyekben megjelenő sajátosságokat vizsgálta. A doktori értekezés áttekintette a szakvélemény bizonyítási rendszerben foglalt helyét, a szakértői kompetencia határait, valamint a bírói mérlegeléshez kapcsolódó kérdéseket. A kutatás során vizsgált elméleti és gyakorlati kérdések közös metszéspontját a szakkérdés és a jogkérdés elhatárolásának problémája jelentette. A dolgozat empirikus anyaga azt mutatja, hogy a gazdasági büntetőügyekben a ténymegállapítás és a jogi minősítés határvonala különösen keskeny. A tény- és jogkérdések mintázatainak elemzése alapján további következtetés is levonható, amely szerint a szakvélemény mellett egyre inkább indokolttá válik a szaktanácsadó intézményének mérlegelése is. A tény- és jogkérdések összefonódásának elemzése pedig arra is rávilágít, hogy a szakértői bizonyítás jövőbeni fejlődése csak a bírói mérlegelés elsődlegeségének megőrzése mellett képzelhető el. A kutatás eredményei összességében azt támasztják alá, hogy a szakértői bizonyítás legfontosabb kihívása a szakkérdések és jogkérdések határainak következetes felismerése, kijelölése és fenntartása. This research examined the role of expert evidence in criminal proceedings, with a particular focus on economic criminal cases, including the place of expert opinion within the evidentiary system, the limits of expert competence, and issues relating to judicial discretion. The central issue examined was the distinction between technical and legal questions. The empirical material of this thesis shows that in economic criminal cases, the boundary between fact-finding and legal classification is particularly narrow. Based on an analysis of the patterns of factual and legal issues, it is becoming increasingly justified to consider the institution of the expert adviser alongside expert evidence, providing a basis for a clearer division of roles between professional and legal assessment. The analysis of the intertwining of factual and legal issues highlights that the future development of expert evidence is conceivable only if the primacy of judicial discretion is preserved. Overall, the findings of the research support the view that the most significant challenge of expert evidence is the consistent identification, delineation and maintenance of the boundaries between technical and legal issues.