Az idiopátiás gyulladásos myopathia (myositis) a vázizomzat gyulladásával járó szisztémás autoimmun kórkép, amely felnőtteket és gyermekeket egyaránt érinthet. Klinikai manifesztációja szerteágazó, az izomgyengeség és az izomfájdalom gyakori tünet, de ezen kívül extramuszkuláris megnyilvánulások is jellemzik, mint például bőrkiütés, ízületi gyulladás, intersticiális tüdőbetegség (ILD) és szívérintettség. A betegség heterogén csoportot alkot, polymyositis (PM), dermatomyositis (DM), immun-mediált nekrotizáló myopathia (NM), zárványtestes myositis (IBM), overlap myositis (OM) valamint számos további alcsoportot. A diagnózis meghatározása összetett folyamat, amelyben az autoantitestek meghatározása kulcsfontosságú szerepet játszik. Ezek az autoantitestek két csoportra oszthatók, myositis-asszociált autoantitestekre (MAA) és myositis-specifikus autoantitestekre (MSA). Kutatómunkánk során 924 beteg esetében megvizsgáltuk az antinukleáris autoantitestek jelenlétét és antigénspecificitásukat indirekt immunfluoreszcens és immunoblot módszerrel. Továbbá meghatároztuk az azonosított autoantitestek spektrumát, azok gyakoriságát és együttes előfordulását. Az immunblot eredmények alapján 334 beteg mintájában volt kimutatható myositis autoantitest. Az azonosított autoantitestek közül a leggyakoribbak a Ro-52, a PM-Scl100, a PM-Scl75, a Ku, és a Mi-2β elleni antitestek voltak. Az MSA-en belül a Jo-1, PL-7, PL-12, és az SRP volt a leggyakoribb. Egy autoantitestet azonosítottunk 245 betegmintában, míg 68 betegben kettő, 18 betegben három és 3 betegben pedig négy különböző autoantitest volt kimutatható. Az immunblottal pozitív eredményt adó betegek 48%-ában láttunk sejtmag vagy/és citoplazmatikus pozitivitást a HEp-2 indirekt immunfluoreszcens vizsgálat (IIF) során. Az azonosított HEp-2 mintázatok a minták 63%-ban mutattak egyezést a várt mintázattal. Az autoimmun betegségek standard szűrő vizsgálataként használt HEp-2 IIF teszt önmagában nem elegendő a myositisben szenvedő betegek diagnosztizálásához, mindenképpen szükség van az MSA-ek és az MAA-ek további vizsgálatára és azonosítására egyéb tesztekkel. Valamint mindenképpen szükséges figyelembe venni az alkalmazott tesztek specificitását és szenzitivitását.