Autoantitestek spektrumának vizsgálata myositises betegekben

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorLajszné Tóth, Beáta
dc.contributor.advisordeptÁltalános Orvostudományi Kar::Laboratóriumi Medicina Intézet
dc.contributor.authorFerenczi, Réka
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Kar
dc.contributor.opponentBodoki, Levente
dc.contributor.opponentdeptÁltalános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Reumatológiai Tanszék
dc.date.accessioned2025-06-03T09:22:23Z
dc.date.available2025-06-03T09:22:23Z
dc.date.created2025
dc.description.abstractAz idiopátiás gyulladásos myopathia (myositis) a vázizomzat gyulladásával járó szisztémás autoimmun kórkép, amely felnőtteket és gyermekeket egyaránt érinthet. Klinikai manifesztációja szerteágazó, az izomgyengeség és az izomfájdalom gyakori tünet, de ezen kívül extramuszkuláris megnyilvánulások is jellemzik, mint például bőrkiütés, ízületi gyulladás, intersticiális tüdőbetegség (ILD) és szívérintettség. A betegség heterogén csoportot alkot, polymyositis (PM), dermatomyositis (DM), immun-mediált nekrotizáló myopathia (NM), zárványtestes myositis (IBM), overlap myositis (OM) valamint számos további alcsoportot. A diagnózis meghatározása összetett folyamat, amelyben az autoantitestek meghatározása kulcsfontosságú szerepet játszik. Ezek az autoantitestek két csoportra oszthatók, myositis-asszociált autoantitestekre (MAA) és myositis-specifikus autoantitestekre (MSA). Kutatómunkánk során 924 beteg esetében megvizsgáltuk az antinukleáris autoantitestek jelenlétét és antigénspecificitásukat indirekt immunfluoreszcens és immunoblot módszerrel. Továbbá meghatároztuk az azonosított autoantitestek spektrumát, azok gyakoriságát és együttes előfordulását. Az immunblot eredmények alapján 334 beteg mintájában volt kimutatható myositis autoantitest. Az azonosított autoantitestek közül a leggyakoribbak a Ro-52, a PM-Scl100, a PM-Scl75, a Ku, és a Mi-2β elleni antitestek voltak. Az MSA-en belül a Jo-1, PL-7, PL-12, és az SRP volt a leggyakoribb. Egy autoantitestet azonosítottunk 245 betegmintában, míg 68 betegben kettő, 18 betegben három és 3 betegben pedig négy különböző autoantitest volt kimutatható. Az immunblottal pozitív eredményt adó betegek 48%-ában láttunk sejtmag vagy/és citoplazmatikus pozitivitást a HEp-2 indirekt immunfluoreszcens vizsgálat (IIF) során. Az azonosított HEp-2 mintázatok a minták 63%-ban mutattak egyezést a várt mintázattal. Az autoimmun betegségek standard szűrő vizsgálataként használt HEp-2 IIF teszt önmagában nem elegendő a myositisben szenvedő betegek diagnosztizálásához, mindenképpen szükség van az MSA-ek és az MAA-ek további vizsgálatára és azonosítására egyéb tesztekkel. Valamint mindenképpen szükséges figyelembe venni az alkalmazott tesztek specificitását és szenzitivitását.
dc.description.courseorvosi diagnosztikai analitikus
dc.description.courseactnappali
dc.description.courselangmagyar
dc.description.coursespecOrvosdiagnosztikai laboratóriumi analitika
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent36
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/390772
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectidiopátiás gyulladásos myopathia
dc.subjectautoantitestek
dc.subjectimmunoblot
dc.subjectindirekt immunfluoreszcens teszt
dc.subject.dspaceOrvostudomány
dc.titleAutoantitestek spektrumának vizsgálata myositises betegekben
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
szakdolgozat
Méret:
1.37 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)