Disszertációnk célja, hogy neveléstudományi, nevelésszociológiai aspektusból ráirányítsa a fókuszt a középfokú szakképzést- azon belül a technikumi és a szakképző iskolai programtípust- választó fiatalokra. A szakképzésben tanuló fiatalok megismerését 3 irányból közelítettük meg a családi háttér, az intézmény és a szakma kiválasztásának motivátorai és a jövőtervek felől. Hazai és nemzetközi kutatások által feltárt tendencia, hogy a szakképzés, különösen az érettségit nem adó programtípus, jellemzően az alacsony gazdasági-társadalmi státusú családok gyermekeinek továbbtanulási útja. Ezért kiemelten fontos, hogy ezen deprivált családi hátterű fiatalok az oktatás, a szakképzés által olyan piacképes szaktudás bírtokában hagyják el az intézményes oktatást, mely a társadalmi mobilitás eszköze lehet. Elméleti fejezeteinkben bemutattuk a hazai szakképzés történeti változásait, nemzetközi kitekintésünk során kerestük a szakképzés rekrutációs bázisában megjelenő tendenciákat, valamint a szakképzés lehetséges fejlődési irányait. Majd az Észak-Alföld gazdasági, társadalmi jellemzőit összevetettük a németországi Sachsen-Anhalt tartományéval. A németországi tartománnyal való összehasonlítás relevanciáját az adta, hogy a hazai szakképzési reform során a német duális modell adaptációja történt, emellett a vizsgált régiók hasonló adottságokkal rendelkeznek és hasonló gazdasági, társadalmi kihívásokkal küzdenek. A nemzetközi kitekintés után a hazai szakképzéskutatások eredményeinek tükrében bemutattuk a szakképzés tanulói összetételének sajátosságait, valamint a középfokú továbbtanulási döntés mögött meghúzódó tényezőket és a fiatalok jövőperspektíváit. Primer kutatásunk alapját a saját mintavételen alapuló VETanulOK 2023 adatbázis (N=973) adta, mely észak-alföldi ISCED 3c szintű szakképző iskolai (n=600) és ISCED 3a szintű technikumi (n=373) tanulók válaszait tartalmazta. Mintánk a 11. évfolyamos technikumi tanulók esetében régió szinten 19%-os, szakképző iskolai tanulók esetében 32,2%-os kitöltöttségű, ugyanakkor nem tekinthető reprezentatívnak. Az adatok feldolgozása IBM SPSS 26 programmal, leíróstatisztikai módszerek, egyszerű és összetett kereszttábla elemzés, klaszterelemzés, főkomponens elemzés, Kruskal-Wallis próba, binomiális logisztikus regresszió és Spearman féle rangkorreláció nemparaméteres statisztikai eljárás alkalmazásával történt. Beazonosítottuk a fiatalok Többszörös hátrányú (n=223), Szakmunkás (n=280) és Középosztályosodó (n=470) családból érkező csoportját. Eredményeink alapján a szakképző iskolai programtípusban magasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya, mint a technikumban, valamint kimutattuk a régió gazdasági fejlettségének tanulói kompozícióban megjelenő hatását. Tanulmányi eredményességi változók bevonásával a kitöltőink három csoportját azonosítottuk, a Felzárkóztatásra szoruló (n=222), a Közepes (n=379) és a Jó tanulókat (n=360). Elemzésünk alátámasztotta, hogy a családi háttér jelentősen befolyásolja az iskolai teljesítményt, valamint beazonosítottuk azon háttértényezőket, melyek növelik, illetve amelyek protektív faktorként hatnak a tanulmányi eredménytelenség kockázatára. Az továbbtanulási döntés során beazonosítottuk a fiatalok Jól tájékozott és motiváltak (n=302), Szakmára motiváltak (n=422), és a Kényszerválasztók (n=229) csoportját. Csak részben tudtuk alátámasztani azon feltételezésünket, miszerint minél hátrányosabb helyzetű a tanuló, annál inkább az intézményválasztás dominál a szakmaválasztáshoz képest. A tanulmányi eredményesség és a családi háttér továbbtanulási döntésre gyakorolt hatásának vizsgálata során mind a tanulmányi eredménytelenséggel jellemezhető, mind pedig a többszörös hátrányú családból érkező diákok intézmény- és szakmaválasztás során megjelenő kényszerdöntését mutattuk ki. Eredményeink alapján az intézményválasztásra hatnak az inter- és intragenerációs hatások, ugyanakkor a szakmaválasztás során csak a szakképző iskolai tanulók esetében tudtuk kimutatni a barátok, ismerősök tapasztalatainak hatását. Beazonosítottuk a fiatalok jövőperspektívája mentén elkülöníthető három csoportját a Tevékenyen optimistákat (n=195), a Szakmaérdekelteket (n=343) és az Enerváltakat (n=435). Eredményeink alátámasztották, hogy miszerint minél magasabb a tanuló családjának társadalmi státusa annál optimistább a jövőképe. Kimutattuk, hogy az intézményválasztás és a szakmaválasztás jelentős hatást gyakorol a fiatalok jövőképére. Kutatásunk újdonságértéke, hogy az új szakképzési programtípusban tanulókat vizsgálva olyan összefüggésekre és tendenciákra tudtunk rámutatni a családi hátteret, a továbbtanulási motivációt és a jövőterveket komplexen vizsgálva, melyek korábban nem kerültek látótérbe. Emellett feltártuk a középosztályosodó családok gyermekeinek továbbtanulás terén atipikusan viselkedő csoportját, illetve a transzgenerációs szakmaátörökítés negatív hatására bukkantunk. Rámutattunk arra, hogy a fiatalok egy nem elhanyagolható részének nincsennek jövőtervei.

Our dissertation focuses on young people who choose secondary vocational education, particularly technical and vocational schools, from the perspectives of educational science and sociology. We approached young people in vocational education from three angles: their family background, the drives behind their choice of institution and profession, and their plans. Domestic and international research has revealed a trend that vocational education, especially programs that do not lead to a high school certificate, is typically the path to further education for children from families with low socioeconomic status. It is therefore particularly important that young people from disadvantaged family backgrounds leave institutional education with marketable skills acquired through education and vocational training, which can serve as a means of social mobility. In our theoretical chapters, we presented the historical changes in vocational training in Hungary. In our international overview, we examined trends in the recruitment base for vocational training and possible directions for its development. We then compared the economic and social characteristics of the Northern Great Plain with those of the German state of Saxony-Anhalt. The comparison with the German province was relevant because the German dual model was adapted during Hungary's reform of vocational education, and the regions examined share similar characteristics and face similar economic and social challenges. Following the international overview, we presented the characteristics of vocational education students in light of the results of domestic vocational education research, as well as the factors underlying secondary education choices and the prospects of young people. Our primary research was based on the VETanulOK 2023 database (N=973), which includes responses from students attending ISCED 3c vocational schools (n=600) and ISCED 3a technicums (n=373) in the Northern Great Plain region. Our sample had a response rate of 19% at the regional level for 11th-grade technical college students and 32.2% for vocational school students, but this cannot be considered representative. The data were processed using IBM SPSS 26 software, employing descriptive statistical methods, simple and complex cross-tabulation analysis, cluster analysis, principal component analysis, the Kruskal-Wallis test, binomial logistic regression, and Spearman's rank correlation, as well as non-parametric statistical methods. We identified groups of young people coming from three types of families: Multiply disadvantaged (n=223), Skilled worker (n=280) and those coming from the middle class (n=470). Based on our results, the proportion of disadvantaged students is higher in vocational school programmes than in technical schools, and we demonstrated the impact of the region's economic development on the student composition. Using academic performance variables, we identified three groups of respondents: Low-achieving (those needing support) (n = 222), Average-performing (n = 379), and High-achieving students (n = 360). Our analysis confirmed that family background has a significant influence on school performance, and we identified background factors that either increase or act as protective factors against the risk of academic failure. In the context of educational continuation decisions, we identified three groups of young people: the well-informed and motivated (n=302), those motivated toward vocational paths (n=422), and the reluctant or constrained choosers (n=229). We were only able to partially confirm our assumption that the more disadvantaged the student, the greater the influence of the choice of institution over the choice of profession. When examining the impact of academic performance and family background on the decision to continue education, we found that students with poor academic performance and those from profoundly disadvantaged families were more likely to make forced decisions when choosing an institution and a profession. Based on our findings, inter- and intragenerational influences affect the choice of institution. In contrast, the influence of friends' and acquaintances' experiences can only be demonstrated in the case of vocational school students when choosing a profession. Based on their future perspectives, we identified three distinct groups of young people: actively optimistic (n=195), vocationally interested (n=343), and demotivated (n=435). Our results confirmed that the higher the social status of the student's family, the more optimistic their thoughts about the future. We demonstrated that the choice of institution and profession has a significant impact on young people's outlook on the future. The novelty of our research lies in the fact that, by examining students enrolled in the new type of vocational training programme, we were able to identify previously unnoticed correlations and trends through a complex analysis of family background, motivation to continue education, and plans. In addition, we identified a group of children from middle-class families who exhibit atypical behaviour in terms of further education, and we discovered the adverse effects of transgenerational occupational transmission. We noted that a significant proportion of young people have no plans for their future.