AN OVERVIEW OF THE FORMATION AND DEVELOPMENT OF TURKISH STUDIES FROM THE BEGINNING TO THE FOUNDATION OF THE ORIENTAL ACADEMY IN VIENNA IN 1754
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Absztrakt
Leírás
Turkish studies started in Europe later than Arabic and Persian studies. While research into Arabic was mainly justified by the underlying theological context, and Persian was attractive for its rich literary heritage, studying Turks and the Turkish language was motivated by two factors. One was the ever- growing political and commercial significance of the Ottoman Empire in Europe, the other being the Christian mission. This article gives a short survey of the theme and treats only the major Turkish grammars and dictionaries that appeared in print. Having reviewed the first rudimentary attempts at describing Turkish in the 16th century, the first European Turkish grammar written by Megiser (1612) is treated, then Jakab Harsányi Nagy’s conversation book (1642) is the subject of the next analysis. Afterwards, a scrutiny of 17th-century French, Italian, and English dictionaries and grammars are analysed (du Ryer, Molino, Maggio, Bernardo de Parigi, Pietro d’Albavilla, Mascisci, Seaman, Vaughan). In the following, Turkish studies in Vienna in the 17th century are dwelt on, with a special emphasis on the works of Meninski and Podestà, two major figures of Turkish research at that time. After a short listing of a few dictionaries and grammars published in Leipzig, the foundation of the Oriental Academy in Vienna is the next topic of the paper. Finally, Turkish Bible translations are listed and a few conclusions close the article.
A tanulmány az európai török stúdiumok kialakulását és fejlődését tekinti át a kezdetektől az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémia létrejöttéig. Az arab és perzsa nyelvhez képest a török tanulmányozása viszonylag későn indult meg Európában. Az arab kutatását a teológiai háttér indokolta, a perzsa nyelv tanulmányozását gazdag irodalmi hagyatéka inspirálta, míg a török nyelv vizsgálatát két tényező segítette elő. Az egyik az Oszmán Birodalom egyre növekvő politikai és kereskedelmi súlya Európában, a másik pedig a keresztény misszió. A cikk a téma rövid összefoglalását adja, így a tárgyalt időszakban csak a legfontosabb nyomtatott török grammatikákat és szótárakat veszi számba. A 16. századi alkalmi kezdemények után az első Európában megjelent török nyelvtant (Megiser 1612) tárgyalja, majd Harsányi Nagy Jakab munkáját (1642) veszi vizsgálat alá. Ezután a 17. századi francia, olasz és angol szótári és grammatikai munkák vizsgálata következik (du Ryer, Molino, Maggio, Bernardo de Parigi, Pietro d’Albavilla, Mascisci, Seaman, Vaughan). Ezután hosszabban időzik a tanulmány a 17. bécsi turkológiánál, amennyiben két legfontosabb alakjának, Meninskinek és Podestànak munkásságát elemzi. A lipcsei török szótárak és nyelvtanok áttekintését követően az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémiáról esik szó. Végül a 17. századi török nyelvű bibliafordítások áttekintésére kerül sor, melyet egy rövid összegzés követ.
A tanulmány az európai török stúdiumok kialakulását és fejlődését tekinti át a kezdetektől az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémia létrejöttéig. Az arab és perzsa nyelvhez képest a török tanulmányozása viszonylag későn indult meg Európában. Az arab kutatását a teológiai háttér indokolta, a perzsa nyelv tanulmányozását gazdag irodalmi hagyatéka inspirálta, míg a török nyelv vizsgálatát két tényező segítette elő. Az egyik az Oszmán Birodalom egyre növekvő politikai és kereskedelmi súlya Európában, a másik pedig a keresztény misszió. A cikk a téma rövid összefoglalását adja, így a tárgyalt időszakban csak a legfontosabb nyomtatott török grammatikákat és szótárakat veszi számba. A 16. századi alkalmi kezdemények után az első Európában megjelent török nyelvtant (Megiser 1612) tárgyalja, majd Harsányi Nagy Jakab munkáját (1642) veszi vizsgálat alá. Ezután a 17. századi francia, olasz és angol szótári és grammatikai munkák vizsgálata következik (du Ryer, Molino, Maggio, Bernardo de Parigi, Pietro d’Albavilla, Mascisci, Seaman, Vaughan). Ezután hosszabban időzik a tanulmány a 17. bécsi turkológiánál, amennyiben két legfontosabb alakjának, Meninskinek és Podestànak munkásságát elemzi. A lipcsei török szótárak és nyelvtanok áttekintését követően az 1754-ben alapított bécsi Keleti Akadémiáról esik szó. Végül a 17. századi török nyelvű bibliafordítások áttekintésére kerül sor, melyet egy rövid összegzés követ.
Kulcsszavak
Oriental studies Turkish language Turkish dictionaries Turkish grammars European universities and academies, orientalisztika török nyelv török szótárak török nyelvtanok európai egyetemek és akadémiák