Felgyorsult világunkban, a dinamikosan változó makro- és mikrokörnyezetben nem mehetünk el az emberi erőforrás, a humán tőke jelentősége mellett. Napjainkat leginkább a munkaerő-, illetve tehetséghiányos munkaerőpiac jellemzi. Kihívást jelentenek a globalizációs folyamatok, a technológiai fejlődése, a megváltozott kultúra, értékek és munkavállalói preferenciák is. A szervezeteknek alkalmazkodnia kell ezekhez a változásokhoz, azokat menedzselni kell, és ennek egyik eszköze a változás fejlődési lehetőségként való értelmezése. A jól bevált, hagyományosnak mondható rendszerek, módszerek nem minden esetben jelentenek már megoldást az üzleti életben, így olyan módszerek, szemlélet elsajátítására van szükség, ami a szervezeti, vállalati és a személyes fejlődés egyidejű támogatását teszi lehetővé. Ennek egyik lehetséges eszköze a business coaching. A szakdolgozat hazai és nemzetközi szakirodalom röviden ismerteti a coaching kialakulását, fejlődését, majd a business coaching szerepére, jelentőségére fókuszál. Megállapítható, hogy a szakma elismertsége és megítélése nem egységes, így a coachok minőségének és képesítésének biztosítása a fenntarthatóság és hitelesség szempontjából meghatározó szereppel bír. A nemzetközi kutatási eredmények igazolják a business coaching pozitív hatásait, mely által nem csak a munkavállalók személyes és szakmai fejlődését támogatható, hanem vállalati teljesítmény szinten is mérhető formában megjelenik. A business coachok alkalmazásának költséghatékonysága kimutatható. Primer kutatás keretében a Debreceni Coachok Egyesület elnökével és az Európai Coach Szövetség magyarországi alelnökével készült interjúk tapasztalatai alapján tártam fel a business coaching aktuális helyzetét és kihívásait Magyarországon. Az interjúk során különös figyelmet fordítottam a coaching szakma múltjának, jelenének és jövőbeli kihívásainak megismerésére, a hiteles coach legfontosabb ismérveire. A vezetők tapasztalatai alapján a business coaching leggyakrabban stratégiai irányelvek, teljesítménynövelés, illetve szervezeti kultúra fejlesztése kapcsán jelenik meg, de a tulajdonosi, felsővezetői szinten gyakori a vezetői léthez köthető elakadások támogatása. Mindkét interjúalany kiemelte az üzleti folyamatokkal, vállalati gyakorlatokkal kapcsolatos előzetes tapasztalatok szerepét, jelentőségét. A business coaching jövőjére bizakodóan tekintenek, ugyanakkor elengedhetetlennek tartják a szakma specifikálódását, a minősítési rendszerek fejlesztését és a nemzetközi trendekhez való igazodást, amiben a szakmai szervezetek mellett a képző központoknak, felsőoktatási intézményeknek is kulcsfontosságú jelentősége van. Összességében megállapítható, hogy a coaching szakma dinamikusan fejlődik, és bár az üzleti életben egyre nagyobb igény mutatkozik a business coachok iránt, a szakma megítélése és elismertsége változó. A népszerűség, szakmai hitelesség, elfogadás érdekében a minősítési rendszerek, az etikusság meghatározó szerepet fog betölteni. Tulajdonosi, felsővezetői szemlélettől, illetve az egyén személyes fejlődési igényétől függően a jövőben akár egy integrált szakmai gyakorlattá válhat hazánkban is, mely a különböző iparágakban és szervezeti kultúrákban is eredményesen alkalmazhatók.