Az évjárat és az agrotechnika paraméterek hosszútávú hatásának vizsgálata kisparcellás kukorica kísérletben

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorRagán, Péter
dc.contributor.authorPolgári, Balázs
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
dc.date.accessioned2025-12-08T14:10:25Z
dc.date.available2025-12-08T14:10:25Z
dc.date.created2025-10-28
dc.description.abstractA szakdolgozat célja az volt, hogy bemutassa a kukorica terméseredményeit befolyásoló főbb tényezőket a 2015 és 2024 közötti időszakban. A kutatás során három fontos hatást vizsgáltam a talajművelési módok, a különböző műtrágyázási szintek és az évjáratok szerepét a kukorica terméshozamában. A vizsgálatok a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén zajlottak, ahol hosszú távú, több tényezős kísérlet keretében pontos adatok álltak rendelkezésre. A vizsgálatok alapján a legmagasabb terméseredményt a lazításos talajművelés adta. Ez a módszer hosszú távon kedvezőbb talajszerkezetet eredményezett, amely jobban megőrizte a nedvességet és támogatta a gyökérfejlődést. A lazítás tehát nemcsak a termés mennyiségét növelte, hanem hozzájárult a kukorica jobb alkalmazkodásához a szárazabb időszakokban is. Az őszi szántás átlagos eredményeket hozott, de hosszabb távon nem tudta biztosítani ugyanazt a vízmegtartó és szerkezetjavító hatást, mint a lazítás. A sávos művelés hozamai voltak a leggyengébbek, ami arra utal, hogy ez a módszer a vizsgált körülmények között kevésbé előnyös a kukorica számára. A műtrágyázási kísérletek során egyértelműen látszott, hogy a tápanyag-utánpótlás elengedhetetlen a magas terméseredményekhez. A kontroll területeken, ahol nem történt trágyázás, a termés lényegesen alacsonyabb volt, mint a trágyázott parcellákon. A 80 kg N/ha adag már jelentős termésnövekedést okozott, míg a 160 kg N/ha kezelés biztosította a legmagasabb hozamokat. Ugyanakkor a növekedés mértéke ennél a szintnél már lassult, ami arra utal, hogy a túlzott műtrágyázás nem hoz arányos eredményt, sőt, gazdaságilag sem mindig indokolt. A vizsgálat alapján a közepes tápanyagszint hozta a legjobb arányt a termés és a költségek között. Ez a gyakorlatban is hasznos tanulság lehet, mert sok gazdálkodó számára az optimális műtrágyamennyiség megtalálása a gazdaságos termesztés kulcsa.
dc.description.courseMezőgazdasági mérnök
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent41
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/399594
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectKukorica
dc.subjectÉvjárathatás
dc.subjecttalajművelési módok
dc.subjectműtrágyázási szintek
dc.subjectterméshozam
dc.subjectlazításos talajművelés
dc.subject.dspaceMezőgazdaságtudomány
dc.titleAz évjárat és az agrotechnika paraméterek hosszútávú hatásának vizsgálata kisparcellás kukorica kísérletben
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Az évjárat és az agrotechnika paraméterek hosszútávú hatásának vizsgálata kisparcellás kukorica kísérletben
Méret:
4.88 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
A szakdolgozat célja az volt, hogy bemutassa a kukorica terméseredményeit befolyásoló főbb tényezőket a 2015 és 2024 közötti időszakban. A kutatás során három fontos hatást vizsgáltam a talajművelési módok, a különböző műtrágyázási szintek és az évjáratok szerepét a kukorica terméshozamában. A vizsgálatok a Debreceni Egyetem Látóképi Kísérleti Telepén zajlottak, ahol hosszú távú, több tényezős kísérlet keretében pontos adatok álltak rendelkezésre. A vizsgálatok alapján a legmagasabb terméseredményt a lazításos talajművelés adta. Ez a módszer hosszú távon kedvezőbb talajszerkezetet eredményezett, amely jobban megőrizte a nedvességet és támogatta a gyökérfejlődést. A lazítás tehát nemcsak a termés mennyiségét növelte, hanem hozzájárult a kukorica jobb alkalmazkodásához a szárazabb időszakokban is. Az őszi szántás átlagos eredményeket hozott, de hosszabb távon nem tudta biztosítani ugyanazt a vízmegtartó és szerkezetjavító hatást, mint a lazítás. A sávos művelés hozamai voltak a leggyengébbek, ami arra utal, hogy ez a módszer a vizsgált körülmények között kevésbé előnyös a kukorica számára. A műtrágyázási kísérletek során egyértelműen látszott, hogy a tápanyag-utánpótlás elengedhetetlen a magas terméseredményekhez. A kontroll területeken, ahol nem történt trágyázás, a termés lényegesen alacsonyabb volt, mint a trágyázott parcellákon. A 80 kg N/ha adag már jelentős termésnövekedést okozott, míg a 160 kg N/ha kezelés biztosította a legmagasabb hozamokat. Ugyanakkor a növekedés mértéke ennél a szintnél már lassult, ami arra utal, hogy a túlzott műtrágyázás nem hoz arányos eredményt, sőt, gazdaságilag sem mindig indokolt. A vizsgálat alapján a közepes tápanyagszint hozta a legjobb arányt a termés és a költségek között. Ez a gyakorlatban is hasznos tanulság lehet, mert sok gazdálkodó számára az optimális műtrágyamennyiség megtalálása a gazdaságos termesztés kulcsa.
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)