Napjainkra a túl intenzív talajhasználat és a szakszerűtlen talajművelés a művelt talajréteg jó minőségű agronómiai szerkezetét megbontotta, annak leromlását okozta. Ennek következtében a talajbeli szervesanyag mennyisége is jelentős mértékben csökkent. Kísérleteink során célunk a talaj agronómiai szerkezetének vizsgálata; minőségének számszerűsítése, továbbá a talajbeli szervesanyag mennyiségének és minőségének jellemzése volt különböző talajművelési (szántás, tárcsázás) és növényápolási eljárások (tápanyag-utánpótlás, öntözés), továbbá a termesztett növény (őszi búza, kukorica, árpa) hatására két eltérő talajtípusú mintavételi helyszínről, Látóképről és Keszthelyről származó talajminták vizsgálata során. Mintavételi helyszíneink választását az indokolta, hogy vizsgálataink ily módon lefedik a két legfontosabb magyarországi talajtípus, a csernozjom (Látókép - fizikai félesége agyagos vályog) és erdőtalajok (Keszthely - fizikai félesége homokos vályog) fő típusait. A vizsgált kezelések típusai: Keszthelyen szervesanyag pótlás (istállótrágya ill. búza-kukorica-árpa tarlómaradvány-leszántás), Látóképen talajművelés (őszi és tavaszi szántás, tárcsázás) és növényápolás (műtrágyázás és öntözés) voltak. Először vizsgáltuk a talaj agronómiai szerkezetének minőségi változását nedves szitálásos módszerrel (Tyulin, 1928). Az így kapott négy szemcseméret szerinti frakció mennyiségi értékeiből 3 különböző, a talaj agronómiai szerkezetét jellemző indexet számítottunk: 1.) a van Bavel (1953) javaslata szerint számított Közepes mért átmérőt (KMÁ), 2.) a Six et al. (2000) javaslata szerint számított egységes aggregátum-stabilitási mutatót (EASM (Six)), 3.) és a Huisz (2009) javaslata szerint számított egységes aggregátum-stabilitási mutatót (EASM (Huisz)). Az előbbi két mutatóval szemben az általunk javasolt EASM (Huisz) már képes kimutatni a kísérleteink során vizsgált talajművelési és növényápolási kezelések okozta talajszerkezetbeli változásokat. Ezután számszerűsítettük a talaj három, különböző minőségű szervesanyag- (Könnyű, 53-250m-es szemcseméretű Nehéz, <53m-es szemcseméretű Nehéz) frakciójának mennyiségi változását sűrűség szerinti frakcionálásos módszerrel (Six et al., 1998). A szervesanyag-vizsgálat során kapott szervesanyag-frakciók mennyiségi értékeiből a talaj szervesanyag-megoszlását jellemző indexet számítottunk (Szervesanyag index - SzAI), amelyet ebben a formában mi javasoltunk először. Az általunk javasolt új index érzékenyebb a talajművelési eljárások hatására bekövetkezett változásokra, mint a különböző minőségű szervesanyag-frakciók egyszerű szárazanyag-mennyiségének értékei. Harmadik célkitűzésünk a talaj szerkezeti és szervesanyag-mennyiségi változások kapcsolatának feltárása volt. Ehhez a talaj szerkezeti változását jellemző egyik index (a Huisz javaslata szerint számított egységes aggregátum-stabilitási mutató [EASM Huisz)] és a talajbeli szervesanyag-formák (két vizsgált (53-250m-es szemcseméretű Nehéz, <53m-es szemcseméretű Nehéz) frakció mennyisége) közötti kapcsolat szorosságát korrelációs koefficiens számításával vizsgáltuk. In our study, the effects of different tillage (Spring and Winter ploughing, Disking) and agronomic practices (Organic and Mineral fertilization, Irrigation) systems on the agronomical structure and organic matter content of soil were investigated. Our samples originated from two different textured soil, a clay loam (chernozem - Látókép), and a sandy loam (brown forest soil - Keszthely). Changes in the tilled layer were compared to the layer lower than the tilled one, and changes caused by the investigated tillage methods were compared to untreated controls (agricultural forest belts and hedges). The changes in the soil structure were measured by wet sieving (i.e. particulate size fractionation), and assessed by the Normalized Aggregate Stability Index (NSI) proposed by Six et al. (2000c), and a new Normalized Aggregate Stability Index proposed by Huisz (NSI (Huisz)), and the widely known Mean Weight Diameter (MWD). Furthermore the changes in the organic matter content were measured by density fractionation and assessed by a new Organic Matter Index proposed by Huisz (OMI (Huisz)). The relationship between the soil structural and organic matter content changes was detected by calculating the correlation coefficient. On the sandy loam soil (Keszthely) our results proved that all kinds of the investigated organic matters (i.e. stockpiled Farmyard manure, raw Barley straw, Corn stem and Winter wheat straw) ameliorated the structure, furthermore increased the organic matter of soil. Differences in the amelioration were caused by the different decomposition of the organic matters. Our results proved that (compared to the not treated and agricultural forest belts controls) all kinds of tillage methods decreased the structural stability and organic matter content of soil which could be ameliorated but could not be overcome by the addition of different kinds of crop residues because of the lack of the <53m silt and clay fraction of this sandy loam soil. In the case of the clay loam soil (Látókép) our results proved that (compared to the not treated and agricultural forest belts controls) all the three different kinds of tillage methods (Spring and Winter ploughing, Disking) and the application of N-mineral fertilizer caused the decline of soil structure. Irrigation increased the amount of soil organic matter, therefore caused the amelioration of soil structure. Disintegration of soil aggregates caused by unfavourable soil moisture conditions was only detectable by the new Normalized Aggregate Stability Index proposed by Huisz (NSI (Huisz)), because results of NSI (Six) or MWD were not sensitive to these changes.