A világon napjainkban is folyamatosan nő az érdeklődés a díjugratásra, díjlovaglásra különösen alkalmas lovak iránt. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó sportcélú alkalmazási területek hazánkban is, hasonlóan Európa más országaihoz, a díjugratás, a díjlovaglás és kisebb mértékben a military. A sportlótenyésztés Magyarországon az 1970-es években kezdődött el a hagyományos magyar lófajtáink kancaanyagából kiindulva, import mének felhasználásával. Napjainkra a mai európai állomány genetikai értékéhez hasonló, döntően holland félvér és holsteini fajták génállományára alapozott sportló alakult ki hazánkban is. A sportló szelekciója során direkt és indirekt módszereket különböztethetünk meg. A direkt módszerek az állat gyakorlati képességét, teljesítményét becsülik, az indirektek a teljesítménnyel valamilyen kapcsolatban lévő jellemzőket mérik. A direkt becslések általában a sportlovak esetében a különböző diszciplínákban nyújtott teljesítményen alapulnak. A három évig tartó kutatómunkához az alapadatokat a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete bocsátotta rendelkezésünkre. Vizsgálatainkhoz a Magyar Sportló Méneskönyv adatait, a magyar sportló kancavizsgák 1993 és 2004 közötti eredményeit, valamint az 1996 és 2004 közötti magyar sportló díjugratási eredményeket használtuk fel. A dolgozat célkitűzései az alábbiakban foglalhatóak össze: • a magyar sportló kancavizsgákon értékelt jellemzők közötti összefüggések vizsgálata • a magyar sportló állomány genetikai szerkezetének elemzése • a magyar sportló kancavizsgák paraméterbecslése • genetikai előrehaladás vizsgálata a magyar sportló kancavizsgák alapján • magyar sportló díjugratási eredmények értékelése különböző ismételhetőségi egyedmodellekkel • magyar sportló díjugratási eredmények értékelése random regressziós modellekkel A rendelkezésünkre álló adatokat különböző módszerekkel értékeltük. A magyar sportló kancák központi sajátteljesítmény vizsgáján értékelt jellemzők főkomponensanalízise során a hároméves kori eredmények alapján 9 faktort, míg a négyéves kori eredmények alapján 7 faktort határoztunk meg. Az értékmérők elkülönülését klaszteranalízissel is értékeltük. A klaszteranalízis eredményeit megjelenítő dendogramok igazolják az egyes tulajdonságcsoportok elkülönülését. Az eltérő korú lovak dendogramjai közötti eltérések ló képzésének következményei. Hároméves korban még a mozgása lendülete–rugalmasság tulajdonság a mozgásbírálati jellemzőkhöz állt közelebb, míg a képzés után, a négyéves kori bírálat esetében, ugyanez a jellemző már a küllemi bírálat többi értékmérőjéhez közelített. A generációs intervallum a teljes állományra vonatkozóan 10,64. Mindösszesen 216 ős felelős a fajta genetikai variabilitásának 50 százalékáért. Az alapítók száma 3717. A fajta genetikai variabilitásából a legjelentősebb ős mindössze 1,72%-kal részesedett. Az import nagy hatását jól mutatja, hogy mindössze hét tenyészetből került ki tenyészmén, összesen 128 ivadékkal. Az elemzett állományban 42 beltenyésztett egyedet találtunk. A sajátteljesítmény vizsgákon értékelt tulajdonságok között a típus és a nyeregtájék megítélése szoros összefüggésben van a fej megítélésével. A szabadon ugró jellemzők közül az ugróstílus, valamint a készség–távolságérzék ugyanazt a jellemzőt értékeli a közöttük lévő szoros korreláció alapján. A kiválasztás a készség–távolságérzék jellemzőre javasolható, annak magasabb örökölhetőségi értéke miatt. A mozgásbírálat összetevői között közepes és szoros a genetikai korreláció, közülük a vágtára végzett szelekció lehet előnyös a magasabb örökölhetőségi értéke miatt. A mozgásbírálati értékmérők közötti pozitív korreláció alapján a szelekció javító hatású a többi jármódra is. A kancavizsgák alapján egyértelműen mérhető szignifikáns előrehaladást tapasztaltunk a magyar sportló állomány vizsgált értékmérő tulajdonságaiban. Jelentősebb genetikai előrehaladás a típus, nemi jelleg; mozgás lendülete, rugalmasság és a vágta jellemzőkben történt. A becsült tenyészértékek alapján a javító hatású mének előtérbe helyezése is (egy szórásértéken belüli javító hatás következményeként) csak lassú előrehaladást nyújt. Több ivadék értékelése javítaná a mének becsült tenyészértékének a megbízhatóságát. Addig nem várható számottévő genetikai előrehaladás, amíg a ménenkénti ivadék létszám nem növekszik. A szakirodalmi adatok alapján a sporteredmények értékelésére több mérőszámot alkalmaztunk, de létrehoztunk új mérőszámokat is. Ismételhetőségi egyedmodellel végeztük a becslést, ahol az ismétlésnek tekintettük az egyedek többszöri starthoz állását. Statisztikai elemzéseink alapján a sporteredményekre vonatkozó szelekciót segítő tenyészértékbecslési modellként a Blom pontszámon alapuló transzformált helyezések megfelelőek. A sporteredményeken alapuló random regressziós tenyészértékbecsléshez az elsőfokú Legendre polinomot tartalmazó modell illeszkedik megfelelően. Az életkor előrehaladtával az örökölhetőségi érték folyamatosan növekedett, az állandó környezeti hatás aránya csökkent.

The interest is continuously increasing for horses suitable for show-jumping and dressage all over the world. In Hungary, similarly to other European countries, most important sport disciplines are show-jumping, dressage and with little rate eventing. Sporthorse breeding begun in the 1970’s based on the traditional Hungarian horse breeds with the utilization of imported stallions. Nowadays genetic background of the Hungarian Sporthorse breed, based on the genetic value of Dutch Warmblood and Holstein, is similar to the European gene pool. There are two kinds of criteria measuring Sporthorse performance: the direct and the indirect ones. Direct estimations are based on ability in practice and the performance, indirect ones estimate characters in correlation with the breeding goal. Direct estimates are usually based on the horses’ sport performance in the various disciplines. The three years long research work data were provided by The Association of Hungarian Sporthorse Breeders. Data from Hungarian Sport horse Studbook, results of Hungarian Sporthorse self performance tests from the period 1993 to 2004 and show-jumping result of Hungarian Sporthorses between 1996 and 2005 were used in our examinations. The main aims of the present dissertation were: • analysis of the genetic structure of Hungarian Sporthorses, • analysis of relationships among traits judged in the self performance tests of Hungarian Sporthorse mares, • parameter estimation of the self performance test results of Hungarian Sporthorse mares, • analysis of genetic progress based on the self performance test results of Hungarian Sporthorse mares, • evaluation of the show-jumping results of Hungarian Sporthorses with different repeatability animal models, • evaluation of the show-jumping results of Hungarian Sporthorses with random regression models, Data were analysed using various statistical methods. Using principal component analysis, based on the self performance test results of Hungarian Sporthorse mares nine factors were determined for three years old and seven factors were determined for four years old, respectively. Classification of the traits also was evaluated with cluster analysis. Results of cluster analysis also demonstrated the relationship among traits. This difference could be attributed to the training of the horse. The trait, “impulsion and elasticity of movement” from conformation judgement, can be classified as a movement judgement trait based on test results from 3-year-old mares but (after training) can be classified to conformation traits based on records of 4-year-old mares. The generation interval is 10.64. Only 216 ancestors were necessary to explain 50% of the genetic variability of the breed. The number of founders was 3717. Ancestor with the largest influence contributed 1.72% of total genetic variability. Great influence of import sires was shown as there were only seven studs producing sires with a total of 128 foals. There were 42 inbred individuals in the analysed population. Amongst the traits evaluated in self performance test, the “type” and “saddle region” were in close relation with the “head”. Among free jumping performance traits “jumping style” and “jumping ability“ seemed to cover the same attribute as there were high close genetic correlation between them. Selection should be based on the trait “jumping ability” because of its higher heritability. Among movement analysis traits, selection for canter would be advisable because of its higher heritability results. There were positive correlations amongst movement analysis traits so this selection would be also positive effect on the other traits. There was significant genetic progress detected in the evaluated traits of Hungarian Sport horse based on the results of mare self performance tests. Remarkable genetic progress was achieved in the traits type, impulsion and elasticity of movement and canter. The preference of positive stallions had only a slow progress as the estimated breeding values showed. The evaluation of more offspring would improve the reliability of the estimated breeding values. Some rank transformations were used based on literature and some other methods were developed for the evaluation of show-jumping results. Repeatability animal model was used, where repeatability was covered with more then one sportrace result. Transformed ranks of show-jumping competitions with Blom-method were the most usable in breeding value estimation. The first ordered Legendre polynomial was the best fitting random regression model for breeding value estimation based on show-jumping results. Heritability increased continuously and variance proportion of permanent environmental effect decreased with age.