Dolgozatomat a bevezetőben ismertetett váz alapján írtam meg. A szakdolgozat írása során még hangsúlyosabbá vált számomra, hogy mekkora horderejű feladat egy adott terület környezeti kármentesítése. A kármentesítéssel kapcsolatos jogszabályok közül a legfontosabbat – a FAVI rendeletet – értékeltem a gyakorlati alkalmazhatóság tükrében, valamennyi vizsgálati szempont alapján. Igyekeztem az elemzést kellően átfogóan és megfelelő részletességgel elvégezni. A vizsgálat főbb megállapításai – összefoglaló jelleggel – a következők:  a FAVI rendeletet többször módosították, ezek közül azonban alapvető (a jogszabály filozófiáját, célját, védelem tárgyát, eszköz-rendszereit érintő) változtatások nincsenek,  a szennyezőanyagok típusainak, fajtáinak szabályozása megfelel a hazai és nemzetközi kármentesítési (műszaki) gyakorlatnak. A szennyezettségei határértékek érdemben nem változtak.  a hatósági eljárással kapcsolatban érdemes lenne – megfelelő kidolgozottság esetén – a tényfeltárási tervet, illetve a tényfeltárási terv megvalósításához szükséges vízi létesítmények vízjogi létesítési engedély-kérelemét együttesen beadni engedélyezésre. Az eljárási díjakról szóló jogszabályt szükséges kiegészíteni a nagyátmérőjű, klasszikus termelőkutakkal.  a kármentesítési technológiák kapcsán keverednek a rendelkezésre álló legjobb technikák, illetve a bizonyítottan legjobb elérhető kármentesítési technológia. Ezeket az alapfogalmakat pontosítani kell. A mentesítési (tényfeltárási, diagnosztikai, beavatkozási) technológiák fejlődését folyamatosan nyomon kell követni és figyelembe kell venni a jogalkotás során.  figyelembe kell venni, és mérlegelés tárgyává kell tenni, hogy a károsodott területen, annak környezetében van-e védendő objektum. Ennek függvényében biztosítani kell, hogy vagy eleve nem kezdődik meg a műszaki beavatkozás; vagy a körülmények megváltozása esetén (pl. a védendő objektum védett jellegének megszűnése, az általa nyújtott szolgáltatás kiváltása) lehetséges legyen a műszaki beavatkozás megszüntetésére.  gazdasági társaságként a mentesítést csak saját (pénzügyi) források bevonásával lehet végezni. Minden más beruházás, kedvezmény kapcsán egyértelműsíteni és pontosítani kell a pályázati feltételeket, illetve a kért nyilatkozatok szempont-rendszereit. A környezetvédelmi biztosítékokra, biztosításokra vonatkozó jogszabály megalkotása is égető probléma.  jogalkotói szempontból a felelősségi kör kérdésénél jobban kellene vizsgálni, hogy a kialakult környezeti károsodásokhoz mi vezetett (műszaki, technológiai, jogi hiányosságok), mennyiben felelős ténylegesen az adott gazdasági társaság, milyen (lehet) az állam háttérfelelőssége.

E munka készítésekor néhány kérdés vetődött fel bennem, melyek a dolgozatban megválaszolatlanul maradnak, de újabb témák kiindulási pontjául szolgálhatnak:  mi a jogalapja az állami finanszírozású – de esetleg nem állami tulajdonú társaság ingatlanján folyó – mentesítéseknek?  mik a kármentesítések nemzetközi (jogi) tapasztalatai a gyakorlat fényében (pl. a svájci Sandoz esete)?  meddig terjed a környezetért való felelősség fizikai határa (pl. 100 m mélységben lévő szennyeződés esetén)?  hogyan alakult ki a kármentesítés mai jogi szabályozása (jogtörténeti kutatás)?