A kármentesítés aktuális kérdései

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFodor, László
dc.contributor.authorSzűcs, István Róbert
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2010-05-20T13:14:32Z
dc.date.available2010-05-20T13:14:32Z
dc.date.created2010-04-16
dc.date.issued2010-05-20T13:14:32Z
dc.description.abstractDolgozatomat a bevezetőben ismertetett váz alapján írtam meg. A szakdolgozat írása során még hangsúlyosabbá vált számomra, hogy mekkora horderejű feladat egy adott terület környezeti kármentesítése. A kármentesítéssel kapcsolatos jogszabályok közül a legfontosabbat – a FAVI rendeletet – értékeltem a gyakorlati alkalmazhatóság tükrében, valamennyi vizsgálati szempont alapján. Igyekeztem az elemzést kellően átfogóan és megfelelő részletességgel elvégezni. A vizsgálat főbb megállapításai – összefoglaló jelleggel – a következők:  a FAVI rendeletet többször módosították, ezek közül azonban alapvető (a jogszabály filozófiáját, célját, védelem tárgyát, eszköz-rendszereit érintő) változtatások nincsenek,  a szennyezőanyagok típusainak, fajtáinak szabályozása megfelel a hazai és nemzetközi kármentesítési (műszaki) gyakorlatnak. A szennyezettségei határértékek érdemben nem változtak.  a hatósági eljárással kapcsolatban érdemes lenne – megfelelő kidolgozottság esetén – a tényfeltárási tervet, illetve a tényfeltárási terv megvalósításához szükséges vízi létesítmények vízjogi létesítési engedély-kérelemét együttesen beadni engedélyezésre. Az eljárási díjakról szóló jogszabályt szükséges kiegészíteni a nagyátmérőjű, klasszikus termelőkutakkal.  a kármentesítési technológiák kapcsán keverednek a rendelkezésre álló legjobb technikák, illetve a bizonyítottan legjobb elérhető kármentesítési technológia. Ezeket az alapfogalmakat pontosítani kell. A mentesítési (tényfeltárási, diagnosztikai, beavatkozási) technológiák fejlődését folyamatosan nyomon kell követni és figyelembe kell venni a jogalkotás során.  figyelembe kell venni, és mérlegelés tárgyává kell tenni, hogy a károsodott területen, annak környezetében van-e védendő objektum. Ennek függvényében biztosítani kell, hogy vagy eleve nem kezdődik meg a műszaki beavatkozás; vagy a körülmények megváltozása esetén (pl. a védendő objektum védett jellegének megszűnése, az általa nyújtott szolgáltatás kiváltása) lehetséges legyen a műszaki beavatkozás megszüntetésére.  gazdasági társaságként a mentesítést csak saját (pénzügyi) források bevonásával lehet végezni. Minden más beruházás, kedvezmény kapcsán egyértelműsíteni és pontosítani kell a pályázati feltételeket, illetve a kért nyilatkozatok szempont-rendszereit. A környezetvédelmi biztosítékokra, biztosításokra vonatkozó jogszabály megalkotása is égető probléma.  jogalkotói szempontból a felelősségi kör kérdésénél jobban kellene vizsgálni, hogy a kialakult környezeti károsodásokhoz mi vezetett (műszaki, technológiai, jogi hiányosságok), mennyiben felelős ténylegesen az adott gazdasági társaság, milyen (lehet) az állam háttérfelelőssége. E munka készítésekor néhány kérdés vetődött fel bennem, melyek a dolgozatban megválaszolatlanul maradnak, de újabb témák kiindulási pontjául szolgálhatnak:  mi a jogalapja az állami finanszírozású – de esetleg nem állami tulajdonú társaság ingatlanján folyó – mentesítéseknek?  mik a kármentesítések nemzetközi (jogi) tapasztalatai a gyakorlat fényében (pl. a svájci Sandoz esete)?  meddig terjed a környezetért való felelősség fizikai határa (pl. 100 m mélységben lévő szennyeződés esetén)?  hogyan alakult ki a kármentesítés mai jogi szabályozása (jogtörténeti kutatás)?hu_HU
dc.description.courseKörnyezetvédelmi jogi szakember szakirányú továbbképzési szakhu_HU
dc.description.degreerégi képzéshu_HU
dc.format.extent51hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/96568
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkármentesítéshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Környezettudományok::Környezetvédelemhu_HU
dc.titleA kármentesítés aktuális kérdéseihu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)