A reziliencia háttértényezőinek vizsgálata a debreceni egyetemisták körében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFodor, Szilvia
dc.contributor.authorGodó, Katalin
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2021-05-12T09:21:21Z
dc.date.available2021-05-12T09:21:21Z
dc.date.created2021-04-15
dc.description.abstractJelen kutatásban egy speciális célcsoport, az egyetemista hallgatók, rezilienciáját kívánjuk megvizsgálni. Manapság a pszichológiai ellenálló-képesség egyetemi kontextusban történő kutatása nem sok figyelmet kap (Hoffmann és mtsi., 2020), noha a lemorzsolódottak aránya nem csak a középiskolában, hanem az egyetemen is egyre inkább növekszik (Pusztai és Szigeti, 2018; Csók és mtsi. 2018; Szemerszki és mtsi., 2019). A felsőoktatásban lévő hallgatók élete korántsem stressz-mentes (Misra, Cris és Burant, 2003), s mindez befolyásolhatja az egyéni tanulmányi sikerességet is. A mai tömeges akadémiai közeg mintegy igényli a reziliens hallgatók jelenlétét, annál is inkább, mert a korábbiakban jól ismert patronálási rendszer már nem él, s így tulajdonképpen a hallgatóknak önmaguknak kell segíteni az egyetemi/főiskolai beilleszkedésüket. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen reziliencia-mutató jellemző a 21. századi egyetemista célcsoport debreceni hallgatóira. Továbbá érdekel bennünket, hogy mi minden befolyásolja a hallgatók reziliencia-mutatóját. Kérdőíves felmérésünk során a Connor-Davidson-féle (2015) 10 itemből álló reziliencia kérdőívet használjuk fel, mely hiteles mérőeszközeként kutatásunk megbízhatóságának stabil alapját jelenti. Érdekel bennünket, hogy mekkorra eltérések vannak a különböző nemű, életkorú, illetve a különböző szakot végző hallgatók között. Emellett kíváncsiak vagyunk a szocioökonómiai státusz és a reziliencia kapcsolatára is. Szeretnénk feltárni azokat a háttérmotívumokat, melyek mentén a reziliencia értéke elválik. Célunk, hogy azonosítsunk különféle reziliencia-csoportokat, s kategóriákat hozzunk létre attól függően, hogy hogyan alakul a megkérdezett mintánk reziliencia-értékének átlaga. Kutatásunk hasznos lehet az egyetemeknek. Az oktatásszociológiai, s úgy véljük, hogy a pszichológiai értelemben vett reziliencia szerint is elmondható, hogy a korai intézmény-elhagyás, a tanulmányok megszakítása, s a végzettség nélkül való kilépés általában nem a reziliens személyekre jellemző. Eszerint minél több a reziliens hallgató a felsősoktatásban, annál inkább magasabb a képzést sikeresen teljesítők arányának a valószínűsége is. Ilyen értelemben az egyetemnek fontos a hallgatói összetétel lelki ellenálló-képességének ismerete. Létrehozott reziliencia mutatóinkkal ezen felismerést szeretnénk megragadhatóbbá tenni.hu_HU
dc.description.courseMentálhigiéné szakirányú továbbképzéshu_HU
dc.description.degreeszakirányú továbbképzéshu_HU
dc.format.extent80hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/309398
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectrezilienciahu_HU
dc.subjectcoping
dc.subjectsegítő szakma
dc.subjectmentorálás
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológiahu_HU
dc.titleA reziliencia háttértényezőinek vizsgálata a debreceni egyetemisták körébenhu_HU
dc.title.translatedResearch of the background factors of resilience among the students of the University of Debrecenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)