A kísérlethez felhasznált zöldségek: a karfiol, a karalábé, a káposzta, a burgonya, a vöröshagyma és a sárgarépa volt. A mintaelőkészítést és a zöldségminták mérését a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományok Centruma Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézetben volt lehetőségem elvégezni. A megfelelően előkészített növényi mintákat először szárazanyag tartalom vizsgálatnak vetettem alá azért, hogy a későbbi elem meghatározást gondosan ki tudjam számolni. Megvizsgáltam a zöldségek elemtartalmát, és a főzés hatására bekövetkező veszteségeket figyeltem meg. Bár nem beszélhetünk egyértelműen veszteségről, ugyanis például a leveseknél a főzőlevet is elfogyasztjuk. Jelentősége például a főzött zöldségköretek, vagy az ipari eljárások esetében jelentősebb. Az elemtartalmat az induktív csatolású plazma optikai emissziós spektrometria (ICP-OES) és az induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS) készülékkel határoztam meg. Az ICP-OES készüléket a nagyobb koncentrációban jelen levő elemek meghatározásához célszerű alkalmazni, mivel a kisebb koncentrációk kimutatására alkalmasabb az ICP-MS. A zavaró hatások kiküszöbölésére az ütközési cellát (CCT) üzemmódot alkalmaztam a készüléknél.