A társadalmi javak elosztásának lehetőségei a tudományos és hétköznapi diskurzus egyik jelentős témáját alkotja, hiszen a kérdéskör az egyének mindennapjait meghatározó társadalmi intézményeket érinti, mint a piaci elosztás és az állami redisztribúció. A feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója ennek a diskurzusnak az egyik legvitatottabb témája, amelyet mélyen áthatnak a társadalmi igazságosságról és méltányosságról folytatott viták. Az alapjövedelem egyszerre hordoz normatív és pragmatikus dimenziókat, amelyek egymással összefonódva befolyásolják a róla kialakított közvéleményt és megvalósíthatóságát is. A kutatás során ezeket a dimenziókat a munkaszociológia elméleti kereteibe ágyazva, valamint a szociálpolitika redisztributív viszonyainak kontextusában vizsgáltuk. A kutatás a kvantitatív számítógépes szövegelemzés módszertanára épül, kvalitatív sajátosságokkal kiegészítve, melynek során az interneten rendelkezésre álló strukturálatlan szöveges adatok (3560 darab internetes hozzászólás) befolyásmentes elemzésére törekedtünk. A feltétel nélküli alapjövedelem egyfajta prizmaként működött a kutatás során, hiszen ezzel az elosztási formával kapcsolatos fogalmi percepciók, elutasításának szintje és domináns témaköreinek elemzése lehetőséget adnak a jelenlegi elosztási elvekkel kapcsolatos preferenciák és az azokban megjelenő ellentmondások vizsgálatára is. Az általunk vizsgált kommentek elutasítják az alapjövedelem feltétel nélküliségét és univerzalitását, mert ezek a tulajdonságok szembe kerülnek a teljesítményelv hagyományosan elfogadott társadalmi normáival. Kutatásunk rámutatott arra, hogy a hozzászólások szerint az alapjövedelem sértheti a munkavégzésen alapuló erkölcsi normákat. A materiális értékek és a munka dominanciájának hangsúlyozása megjelenik a biztonság iránti igények, a konformitásnak és tradícióknak való megfelelés, és az elismerés utáni vágy megfogalmazásában. Vizsgálatunk alapján láthatóvá vált az alapjövedelem negatív megítélése, ami szorosan összefügg a társadalmi normák, gazdasági racionalitás és politikai érdekek közötti konfliktusokkal. Miközben az alapjövedelem koncepciója jelentős potenciállal bír, a gyakorlati megvalósítás kihívásai továbbra is megosztják a közvéleményt és akadályozzák az elfogadását. A kutatás hozzájárulhat a laikusok véleményének és attitűdjeinek megértéséhez a feltétel nélküli alapjövedelemmel kapcsolatban, ez egyrészről segít modellezni a jelenlegi tendenciákat, szubjektív beállítódásokat az elosztási elvekkel kapcsolatban, másrészről megmutatja a választ a jóléti állam jövője szempontjából fontos kérdésre, hogy egy alapjövedelem típusú modell milyen társadalmi támogatottságot élvezne.

The possibilities for the distribution of social goods constitute a significant topic in both scientific and everyday discourse, as the issue concerns social institutions that shape individuals' daily lives, such as market allocation and state redistribution. The concept of unconditional basic income is one of the most debated topics within this discourse, deeply intertwined with discussions on social justice and equity. Basic income embodies both normative and pragmatic dimensions, which are interconnected and collectively influence public opinion and its feasibility. This research examines these dimensions within the theoretical framework of the sociology of work and in the context of redistributive relations in social policy. The research is grounded in the methodology of quantitative computational text analysis, supplemented by qualitative elements. It aimed to conduct an unbiased analysis of unstructured textual data available online (3560 internet comments). The concept of unconditional basic income served as a prism throughout the study, as the analysis of conceptual perceptions, rejection levels, and dominant themes associated with this form of distribution offers an opportunity to examine preferences regarding current distribution principles and the contradictions embedded within them. The comments we analyzed reject the unconditionality and universality of basic income, as these characteristics conflict with the traditionally accepted social norms of the merit principle. Our research highlighted that, according to the comments, basic income may violate moral norms rooted in work. The emphasis on the dominance of material values and labor is reflected in the expressed need for security, adherence to conformity and traditions, and the desire for recognition. Our analysis revealed the negative perception of basic income, which is closely tied to conflicts between social norms, economic rationality, and political interests. While the concept of basic income holds significant potential, the challenges of practical implementation continue to divide public opinion and hinder its acceptance. The research can contribute to understanding people's opinions and attitudes toward unconditional basic income. On the one hand, it helps model current trends and subjective orientations regarding principles of distribution. On the other hand, it provides insights into a question crucial to the future of the welfare state: the level of societal support a basic income model would receive.