A szakdolgozatomhoz Faïza Guène-től az Un homme, ça ne pleure pas című regényét választottam, amely műfaját tekintve egy fejlődésregény. Magyarul az „Egy férfi nem sír” címet adtam a regénynek. Faïza Guène a kortárs francia irodalom egyik fontos szerzője aki algériai bevándorlók gyermekeként született Párizs egyik elővárosában 1985-ben. Származása alapjaiban határozta meg később írásainak központi témáit, amelyben rendszeresen az identitás, integráció és a hovatartozás kérdése kerül a fókuszpontba. Akárcsak a többi művében az Egy férfi nem sír-ban is egy bevándorló hátterű fiatal a főszereplő, akit jelen esetben Mourad Chennoun-nak hívnak. A kamaszfiú belehelyezkedik a narrátor, a csendes megfigyelő szerepébe és az ő szemszögén keresztül ismerhetjük meg a két lánytestvérének, illetve a szüleinek életét, így értelemszerűen a sajátját is, rengeteg, a családtagjaitól idézett mondattal tarkítva azt.