Paraszttalanodás–polgárosodás egy székely faluban című értekezésemben a jelölt folyamatot, három korcsoport életútjában, kvalitatív módszerrel vizsgáltam Székelyföldön (Erdély, Románia) rurális környezetben. Kisebbségi létben kimondatlanul húzódnak meg az önálló nemzeti lét túléléséért vívott harc eszközeként a (kisajátított) földhöz kapcsolódó hagyományok, a paraszti komponens megélése, gyakorlása. Kutatási témám olyan időszakot ölel fel, amelyről a múltban, ideológiai-politikai korlátok szorításában, hiteles és releváns állításokat társadalmunkról még lokálisan is nehéz volt tenni, holott a folyamat egyszerre, látens és manifeszt módon volt/van jelen a vizsgált közösség mindennapjaiban. A címmel jelzem kutatásom központi kategóriáit, fogalmi apparátusomat, melyek meghatározták az elméletek és választott módszerem hátterét. Alapvető előfelvetéseket és fontos megjegyzéseket számtalan szerző tesz kutatásom központi fogalmai kapcsán, de a paraszt, polgár, polgárosodás, paraszttalanodás, paraszttalanítás értelmét és azok kapcsolódásait nem sikerült egységesen megfogalmazniuk, a definíciós kísérletek nem jutottak végleges megoldásokra. Országok váltása, gyermekkori háborús emlékek, a kommunista berendezkedés és az erőszakos kollektivizálás élményei, a szocialista ipar nyújtotta megélhetés, a demokratikus kapitalizálódás – élethelyzetek, amelyek között meghasad, felnyílik az önazonosság, és az élettörténetek tulajdonosainak karakterisztikus vonása lesz a plurális habitus, a traumatizálódott élet, az emancipáció, civilizálódás, individualizálódás. A strukturális kényszerek általánosan fejtik ki hatásukat, mégis a kontextusok eredményezik azokat a mintázatokat, melyekben – akár az identitás felszakadása nélkül – plurális habitusokkal él egy személy. A megélt és elbeszélt élettörténetek feltárt viszonyaiból a tradicionális paraszti létformáktól történő folyamatos távolodásnak lehettem tanúja. A folyamat a falu életvilágát, fejlődési irányát, beleértve az egyéni mozgástereket, életutakat, alapjaiban átrendezte, manipulálta, megváltoztatta. Elemzésem, értelmezésem elméleti konstrukció, a társadalmi folyamat részének tekinthető. Mint ilyen, célorientált: a választott hibrid elemzési módszerek is a társadalmi problémák lenyomatainak felfejtési lehetőségét hordozzák.

In my dissertation entitled Depesantisation-embourgeoisement in a Sekler village I examined the marked process in the life course of three age groups using a qualitative method in a rural envi-ronment in Seklerland (Transylvania, Romania). In being a minority, the traditions related to the (appropriated) land, the experiencing and practicing of the peasant component linger unspoken as a means of the struggle for the survival of the independent national existence. My research topic encompasses a period about which, under ideological and political constraints, it used to be diffi-cult to make authentic and relevant statements relating to our society even locally, although the process was/is present in the everyday life of the community in the research, both latently and manifestly. With the title, I indicate the central categories of my research, my conceptual apparatus, which determined the background of the theories and my chosen method. Countless authors make basic propositions and important comments regarding the central concepts of my research, but they did not manage to formulate the meaning of peasant, citizen, embourgeoisment, peasantization, de-peasantization and their connections in a uniform way, and attempts to provide definitions did not reach conclusive solutions. Changing countries, childhood war memories, the experiences of the communist system and vio-lent collectivization, the livelihood provided by the socialist industry, democratic capitalization - are all life situations in which self-identity splits and opens up, and the plural habitus, the trauma-tized life, emancipation, civilization, individualization become a typical feature of the owners of the life stories. Structural constraints exert their effect in a general way, yet the contexts result in the patterns in which a person lives with plural habiti - even without breaking up their identity. From the revealed relationships of the experienced and told life stories, I was able to witness the continuous distancing from the traditional peasant ways of life. The process fundamentally rearranged, manipulated and changed the village's life and the direc-tion of development, including individual freedom and life paths. My analysis and interpretation is a theoretical construction, it can be considered part of the social process. As such, it is goal-oriented: the chosen hybrid analysis methods also carry the possibility of unraveling the imprints of social problems.