Napjaink technológiai fejlesztéseinek közepette az ember és a technológia kapcsolatát vizsgáló tudományos érdeklődési területen egyre nagyobb népszerűségnek örvend a vezetés automatizációjának kérdése. Habár az önvezető járművek ígérete csábító lehet a cégek és magánszemélyek számára, használatuk egyelőre nem terjedt el széleskörűen, ez részben a technológiát övező bizalmatlanság számlájára is írható. Ezen szakdolgozati vizsgálatot a Debreceni Egyetem Pszichológia Intézetének Digitális Interakciók Kutatócsoportjával együttműködve végeztem, melynek során az automatizált vezetési helyzet az emberi megismerési működésekre (ez esetben a vizuális figyelemre helyezve a fókuszt) gyakorolt hatásait vizsgáltuk. Laboratóriumi vizsgálatunk során a vezetési helyzetet vezetési szimulátor és ahhoz kapcsolódó infrastruktúra segítségével teremtettük meg, az egyes vizsgálati személyek vizuális figyelmének megfigyeléséhez szemmozgáskövető-kamerát használtunk. A kísérletben résztvevő személyek kognitív terhelésében, információfeldolgozásuk mélységében, valamint a vizuális figyelmük koncentrációjában esetlegesen bekövetkező változásokat öt (négy fixációkkal, egy pupillaátmérővel kapcsolatos) mutató mentén, a kísérleti manipulációk (automatizált és manuális vezetési mód, különböző kritikus szituációk) függvényében igyekeztünk vizsgálni. Ezentúl további célkitűzésünk volt kimutatni az úgynevezett "out-of-the-loop" jelenséget, amely átfogó elméleti keretet nyújthat az emberi megismerési folyamatok tartós automatizmus (amely a közvetlen vezetési feladatokból való, hosszabban tartó kivonódással jár) nyomán kialakuló változásainak értelmezéséhez. Reményeink szerint jelen kutatás eredményei hozzájárulhatnak az automatizált vezetés emberi tényezőivel, tágabb értelmezésben az ember-robot interakciókkal kapcsolatos tudásalap gyarapításához.