A dolgozat a vezetők magatartását és annak megítélését vizsgálja, melyet Hajdúhadház Város Önkormányzatán keresztül mutattam be. Kutatásom célja az volt, hogy feltárjam, hogyan is vélekednek a dolgozók vezetőik emberképéről, magatartásáról és hogy ez milyen szinten különbözik a vezetők saját magukról alkotott képétől. A dolgozat első felében a vezetésről és a vezetéselméletekről adtam egy összefoglaló szakirodalmi áttekintést, melyet kronológiai sorrendben mutattam be.

Ahogy már említettem a kutatásom három szempontból vizsgálta a vezetői magatartást. A beosztottak értékelték a jelenlegi, közvetlen vezetőjüket és az általuk ideálisnak vélt vezető emberképéről is nyilatkoztak, valamint a vezetők saját magukat is értékelték két típusú arányskálán. A kérdőívekre adott válaszokat a Stata 9.2 nevű program segítségével vizsgáltam, hogy mutatkozik-e szignifikáns különbség a beosztottak tapasztalt és ideálisnak vélt vezetői emberképe között, illetve hogy a beosztottak észlelt nézete, hogyan áll összhangban a vezető saját magáról alkotott képével. Ezen összefüggések feltárására a kétmintás t-próbát alkalmaztam. A kutatásom további kérdései azt vizsgálták, hogy a vezetőknél milyen szinten mutatkozik meg a megbecsülés, milyen gyakran használják a beosztottak ötleteit a vezetők, milyen mértékben vonják be a vezetők a dolgozókat a munkájukhoz kapcsolódó döntésekbe. Ezen témák elemzésénél, melyet az egyes részlegekre lebontva elemeztem a beosztott és a vezető szemszögéből, a Khi-négyzet próbát alkalmaztam.

A beosztottak ötleteinek felhasználása, illetve az ösztönzők kiértékelése során mutatkozott szignifikáns különbség a Stata 9.2 program lefuttatásának alkalmazása során. Nagyobb teret kell hagyni a beosztottak ötleteinek, kreativitásának, hiszen ez a válaszokból is megmutatkozik, hogy igenis lenne igénye a dolgozóknak az efféle változtatásra.

Az elemzés során kapott adatokat kiértékeltem, melyek választ adtak a vizsgált kérdésekre, az önkormányzat vezetőinek megítélésére. Dolgozatom végén javaslatokat tettem arra vonatkozóan, hogy milyen módszerek alkalmazhatók a nézetek összehangolása érdekében, amennyiben ez szükségesnek bizonyult.