Долой соцреализм – да здравствует постмодернизм! Смена парадигмы в конце восьмидесятых

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Az értekezésben azokat a paradigmaváltó folyamatokat vizsgálom, melyek az 1980-as évek második felében zajlottak az orosz irodalomban. Célom, hogy leírjam a szocreál irodalom dekonstrukciójának és az új művészetfelfogás megszületésének lépéseit, valamint, hogy kijelöljem az orosz posztmodern irodalom fő jellemzőit. A disszertáció első részében irodalomtörténeti és irodalomelméleti megközelítésmódokra támaszkodik a kifejtés, míg a második részben poétikai és főként narratológiai módszerekkel vizsgálom a „Metropol” almanach prózai szövegeit, illetve Jevgenyij Popov és Vaszilij Akszjonov három regényét. Az első fejezetben arra az irodalomtörténeti folyamatra fókuszál, melynek során a posztmodern irodalom, illetve az arról szóló irodalomkritikai és irodalomtudományi diskurzus megjelent és megerősödött a Szovjetunióban/Oroszországban. A vastag orosz irodalmi folyóirat 1986-1992 között megjelent számainak alapos vizsgálatával rávilágítok arra, hogy az erőteljes kritikai visszhang, amely a jóval korábban született, a nyolcvanas évek végéig betiltott és eltitkolt művek megjelenését kísérte, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a posztmodern prózapoétika tekintélyt szerezzen és megerősödjön Oroszországban. Az orosz posztmodernről szóló első monográfiák áttekintésével egyrészt elhelyezem az orosz posztmodernt a világirodalom (a globális posztmodern) kontextusában; másrészt pedig kijelölöm az orosz posztmodern azon sajátosságait, amelyek megkülönbözetik azt a nyugati posztmoderntől. A második fejezetben a „Metropol” almanach prózai szövegeit elemzem, amelyek tézisem szerint az orosz posztmodern földalatti korszakát reprezentálják. A harmadik fejezetben Jevgenyij Popov két regényét veszi górcső alá. A „Küszöb küszöbén” értelmezése során amellett érvelek, hogy Popov remake-je valójában nem annyira Turgenyev Küszöbön című kanonizált szövegét dekonstruálja, mint inkább annak kizárólagos értelmezési lehetőségét számolja fel. A Hazafi lelke, avagy különféle közlemények Fityfiricshez című regényre fókuszáló elemzésemben azt az előzetes felvetésemet bizonyítom, hogy a regény kulcsfontosságú a paradigmaváltás vizsgálatának szempontjából, mert nem csak tematikusan kapcsolódik ehhez a korszakához (a brezsnyevi éra végnapjait örökíti meg), de magában a szövegben is megtörténik az új irodalmi paradigmára való áttérés. A negyedik fejezet középpontjában Akszjonov „Krím-sziget” című regénye áll. Érvelésem szerint a regény krími metatextusával magyarázható a kritikusok által motiválatlannak vélt fordulat a cselekményben (a Krímet elfoglalják a szovjetek) és az ebből fakadó hirtelen műfajváltás (a regény utópiából hirtelen antiutópiába csap át): a Krím egy olyan paradicsomi hely, amelynek vesznie kell.


The dissertation examines the paradigm shift in Russian literature during the second half of the 1980s by examining the literary fiction of this era together with its literary criticism and theory. I describe the deconstruction of Socialist realism in literature, the new art concept and the stages of its creation and also highlight the main characteristics of Russian postmodernism. In the first part of the dissertation I rely on approaches of literary history and literary theory while in the second part I examine the almanac “Metropol” novels of Vasily Aksyonov and Yevgeni Popov, focusing mainly on poetic structures and narrative techniques. The first chapter describes the way in which postmodern literature, postmodern literary criticism and postmodern theory appeared and became popular in the Soviet Union/Russia. By reviewing the issues of three thick literary journals published between 1986 and 1992 I argue that this enormous critical acclaim, which accompanied the publication of works written much earlier but banned until the end of the 80s, greatly contributed to the sudden success of postmodern poetry in Russia. While examining the first monographs on Russian postmodernism I define Russian postmodernism in the context of world literature and global postmodernism. I also identify its characteristic features, which were fundamentally different from those of Western postmodernism. In the second chapter I analyse the almanac “Metropol”, which, according to my hypothesis, represents the underground era of Russian postmodernism. In the third chapter I examine two novels by Yevgeni Popov, written at the time of the paradigm shift. Popov’s “On the eve on the eve” clearly alludes to Ivan Turgenev’s “On the Eve” and undeniably parodies it. Nevertheless, I argue that it rejects and deconstructs the novel’s canonised interpretation, which was popular during the Soviet era, rather than the novel itself. In my analysis of the novel “The Soul of a Patriot or Various Epistles to Ferfichkin” I prove my hypothesis that this novel is of utmost importance from the point of view of paradigm shift. On the one hand, it connects to this era thematically (it captures the final days of the Brezhnev era), and on the other, the paradigm shift is also accomplished in the text itself. In the focal point of the fourth chapter lies the novel “The Island of Crimea by Vasily Aksyonov. I argue that the novel cannot be studied from any political perspective, as such an approach fails to account for the author’s message conveyed in the very title: his Crimea, unlike the real one, is an island, making the novel a piece of fiction. I propose a different reading of Aksyonov, based on the actual analysis of fictional Crimea and the key issues from a cultural point of view, putting aside socio-political issues.

Leírás
Kulcsszavak
paradigmaváltás, orosz posztmodern, peresztrojka, Vaszilij Akszjonov, Jevgenyij Popov, Metropol almanach, szerzői maszk, Krím, Krími szöveg, utópia, antiutópia, paradigm shift, Russian postmodernism, perestroika, Vasily Aksyonov, Yevgeni Popov, almanac Metropol, authorial mask, Crimea, Crimean text, utopia, anti-utopia
Forrás